Az év utolsó napja, szilveszter, számos hagyománnyal és babonával fonódik össze, melyek közül sokan ma is életben vannak. Egyes hiedelmeket elfelejtettünk, míg mások tovább élnek a családok szokásai között. De vajon mennyire ismerjük ezeket a szilveszteri szokásokat?

A szilveszteri ünneplés nem mindig csak a szórakozásról és a tűzijátékokról szólt. A múltban a babonák és hagyományok nagyobb szerepet kaptak az új év köszöntésekor. Bár ma is gyakran találkozunk malacsülttel és lencsével az ünnepi asztalokon, sok más szokást jórészt elfelejtettünk. Ideje felidézni a régi szilveszteri hiedelmeket!

Az újévi babonák között van néhány, amelyet ma is sokan követnek: a malac szerencsét hoz, a lencse pedig a bőséget jelképezi. Úgy tartják, amit újév napján teszünk, az meghatározza az egész esztendőnket. Ezért nem szabad baromfit enni, mert elkaparja a szerencsénket, és halat sem, mert elúszik vele a jószerencse. Továbbá, hogy a következő évben is mindig legyen mit enni, nem szokás az ételmaradékot kidobni.

Ezek a babonák és hiedelmek nem új keletűek, évszázadok óta élnek az emberek körében. Például a gazdálkodók sózott fokhagymával próbálták megjósolni az elkövetkező év időjárását. A fokhagyma gerezdjeit besózták, és azok állapotából következtettek az időjárásra, amely fontos volt a termés szempontjából.

Egy másik elfeledett hagyomány a hajadon lányok körében a gombóckészítés volt. Az év végén 13 gombócot készítettek, melyek közül 12-be férfineveket rejtettek. Éjfélkor a vízbe dobták a gombócokat, és az első felmerülő gombóc árulta el, ki lesz a jövendőbeli férjük. Ha az üres gombóc jött fel először, az azt jelentette, hogy a következő évben nem mennek férjhez.