Miért hoz gazdagságot a lencse és szerencsét a malacsült?
Az újév első napja különleges hagyományokkal és babonákkal van tele, amelyek hatással lehetnek az év további alakulására. Különösen fontos, hogy mit eszünk és hogyan viselkedünk ezen a napon. De vajon miért esznek sokan malacsültet és lencsét, és miért tartják fontosnak az éléskamra feltöltését? Ebből a cikkből megtudhatod!
Számos ember figyel az újévi hagyományokra, még akkor is, ha nem hisz a babonákban. Január elsején lencsét vagy malacsültet fogyasztanak, mert a néphit szerint a lencse gazdagságot hoz, a malac pedig szerencsét, mivel "kitúrja a szerencsét" a földből. Ezzel szemben a szárnyasok elkaparják a szerencsét, ezért nem ajánlott fogyasztani őket. A pulykáról azt tartják, hogy vitákat és haragot hoz, míg a hal elúsztatja a szerencsét, ezért szintén kerülendő újévkor.
A desszertválasztás is fontos az újév első napján. Rétes és gyümölcs fogyasztása ajánlott, hiszen a hosszú rétes az élet hosszúságát és boldogságát szimbolizálja, míg a gyümölcsök a munkánk sikerességét jelképezik az elkövetkező évben.
Az újévi napra vonatkozó magyar szokások közé tartozik, hogy a kamra sosem lehet üres. Fontos, hogy minden tároló edény, például a cukor- és sótartó, tele legyen, így biztosítva, hogy az év során soha ne fogyjunk ki az élelemből. A kenyér megszegése szintén szimbolikus jelentőséggel bír: azt hirdeti, hogy mindig lesz étel az asztalon.
Egy másik népszerű babona szerint az év első napja meghatározó az év hátralévő részére nézve. Kerüljük a házimunkákat, mint például a takarítást és a mosást, mert ezek elvihetik a szerencsénket. Ugyanakkor a rend és tisztaság fontos, mert a káosz és rendetlenség negatív energiát vonz.
Egészségügyi szempontból is van mit figyelembe venni: január elsején ne látogassunk orvost, hogy elkerüljük az egész éves betegeskedést. Emellett fontos, hogy kerüljük a veszekedéseket, mert az aznap induló konfliktusok meghatározhatják a kapcsolataink alakulását az év folyamán.
