Miért nem emlékszünk a gyermekkorunkra: A tudósok válasza

Neked hány éves korodból származik az első emléked?

Korábban úgy gondolták, hogy azért nem őrizzük meg a gyerekkori emlékeinket, mert az agy emlékmegőrzésért felelős része csak serdülőkorban fejlődik ki teljesen. Azonban egy új kutatás bizonyítja, hogy ez nem így van.

HIRDETÉS

Emlékszel az első születésnapodra? Vagy arra a pillanatra, amikor megtanultál járni? A legtöbb ember nem őriz emlékeket élete első éveiről – ezt a jelenséget „gyermekkori amnéziának” nevezik.

Agyfejlődés, Amnézia, csecsemők, emlékezet, gyerekkor, Hippokampusz, kutatás, Memória, pszichológia, tanulás

Egészen a közelmúltig a tudósok ezt a hippokampusz – az agy memóriáért felelős területének – éretlensége következményének tartották. Azonban a Yale Egyetem új kutatása azt javasolja, hogy más oldalról közelítsük meg a problémát.

„Hajlamosak voltunk azt gondolni, hogy a csecsemők egyszerűen képtelenek megjegyezni az eseményeket, de az adataink egy másik folyamatra utalnak” – jegyzi meg Nick Turk-Browne, a Yale Egyetem pszichológia professzora és a kutatás vezetője.

HIRDETÉS

A kutatók négy hónapostól kétéves korig terjedő gyerekeknek mutattak új képeket arcokról, tárgyakról és jelenetekről. Néhány kép megnézése után a kicsiknek egy már ismerős képet mutattak egy új mellett.

Ezzel egy időben a tudósok funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével mérték a gyerekek hippokampuszának aktivitását.

Az eredmények váratlannak bizonyultak: minél nagyobb volt a hippokampusz aktivitása a kép első megtekintésekor, annál tovább nézte a gyermek az ismerős képet az ismételt bemutatáskor.

Ez arról tanúskodik, hogy a gyerekek valóban megjegyezték a látottakat. Különösen érdekes, hogy ezek a folyamatok a hippokampusz hátsó részében zajlottak – ugyanabban a régióban, amely a felnőtteknél az epizodikus memóriáért felelős. A hatást mind a 26, kísérletben részt vevő csecsemőnél megfigyelték, de látványosabb volt az egyévesnél idősebb gyerekeknél.

HIRDETÉS

„Most már értjük, hogy a probléma nem az emlékek képződésében, hanem azok előhívásában rejlik” – magyarázza Turk-Browne. „A memória a kulcs-zár elven működik. Még ha az információ tárolva is van az agyban, a megfelelő kulcs nélkül nem férünk hozzá.”

A kutatók rámutatnak a különböző memóriatípusok fejlődésének evolúciós logikájára. A statisztikai tanulás – az eseményekből való mintázat-kivonás képessége – korábban jelenik meg, és a hippokampusz elülső részében helyezkedik el. Ez segíti a csecsemőket a nyelv, a látás és az alapvető fogalmak elsajátításában. Az epizodikus memória, amely a konkrét eseményekért felelős, később fejlődik ki.

Jelenleg Turk-Browne csapata azt vizsgálja, milyen hosszan maradnak meg a korai emlékek. Az előzetes eredmények arra utalnak, hogy az óvodáskorú gyerekek felismerhetik a csecsemőkorukban róluk készült videókat, bár később ez a képesség eltűnik.

„Azt a szinte fantasztikus lehetőséget vizsgáljuk, hogy a korai emlékek akár felnőttkorig is megmaradhatnak, csak éppen elveszítjük a hozzáférésünket hozzájuk” – osztja meg gondolatait Turk-Browne. „Ez olyan, mint egy könyv a polcon, amelyet nem tudunk elérni.”

A tudósok azt is kiderítették, hogy az alvás minősége hogyan befolyásolja a memóriát. Például, hogy az alvás nemcsak megőrzi az emlékeket, hanem javítja is azok pontosságát.

HIRDETÉS

Népszerű témák

Mit üzennek neked a csillagok?