Négy sugárzási öv formálódott a Föld körül – új égi veszélyek és lehetőségek a kutatók szerint
Egy rendkívüli napvihar következtében 2024-ben szokatlan változásokat figyeltek meg a Van Allen-övek szerkezetében. Az elektronok négy különálló sávba rendeződtek a Föld körül, ami korábban nem tapasztalt jelenség.
A Van Allen-övek a Földet körülvevő hatalmas sugárzási zónák, amelyeket a mágneses tér tart fogva. Az 1958-ban felfedezett övek között a belső öv főként protonokat, míg a külső elektronokat tartalmaz. A rendszer általában két övből áll, de a 2024. május 11-i geomágneses vihar átrendezte az elektronok eloszlását. Erről az npj Space Exploration folyóiratban jelentek meg kutatási eredmények.

A geomágneses vihar hatásai
A 2024 májusában történt geomágneses vihar az elmúlt két évtized legnagyobb erejű eseménye volt. A Föld körüli térbe jelentős mennyiségű elektron került, és bár az övek szerkezete csak később változott, végül négy különálló elektronövet eredményezett.
A kutatók az ESA PROBA-V műholdjának adatait vizsgálták, amely 820 kilométeres magasságban kering a Föld körül. A vihar után először három, majd 2024 júniusára négy elektronöv alakult ki, ami új jelenséget jelentett.
Ilyen elrendeződést korábban még soha nem figyeltek meg.
Visszatérés a normál állapothoz
A szokatlan elrendeződés nem maradt tartós, mivel augusztusra a Van Allen-övek visszatértek a megszokott, két öves struktúrához.
Az elektronok számának növekedése helyett, a részecskék bizonyos területekről való eltűnése okozta a változást. Az elektromágneses hullámok a Föld légköre felé terelték az elektronokat, ami elektronokban szegény zónákat hozott létre a sugárzási övek között, elválasztva így az új öveket.
Új kutatási irányok
2012-ben már megfigyeltek három sugárzási övből álló rendszert, és azóta több hasonló jelenséget észleltek. A négy elektronöv megjelenése azonban újdonság, ami Viviane Pierrard szerint eddig ismeretlen folyamatokat sugall a részecskék befogásában és eltűnésében.
A Van Allen-övek változásainak megértése fontos az űrkutatás számára, hiszen a nagy energiájú részecskék veszélyeztethetik a műholdakat. Egyetlen részecske elegendő lehet egy érzékeny műszer megzavarásához.
A sugárzás az űrhajósokra is veszélyt jelenthet: többek között növelheti a daganatos betegségek és a szürkehályog kialakulásának kockázatát.
A kutatók célja, hogy jobban megértsék, miként hatnak a napviharok a sugárzási övek szerkezetére. Az új eredmények segíthetnek feltárni, hogyan kerülnek a részecskék a Föld mágneses terének különböző tartományaiba, és milyen körülmények között távoznak onnan.
Tetszett a cikk? Kövess minket Facebookon!
Minden nap elsőként látod a legérdekesebb híreket és történeteket.
