A Kaszpi-tenger helyzete különösen összetett, hiszen nem kapcsolódik közvetlenül a Világóceánhoz, ami megkérdőjelezi tengerként való besorolását. Azonban méretei és geológiai jellemzői miatt sokan mégis tengerként tekintenek rá.
A Kaszpi-tenger hatalmas mérete és kialakulása miatt különleges földrajzi entitás. Bár nincs közvetlen kapcsolata az óceánnal, geológiai és ökológiai folyamatai miatt gyakran tengerként emlegetik. Az ókorban Kaszpi-tengerként ismerték, a kaszpi törzsről elnevezve, amely a Kura folyótól délre élt.
A Kaszpi-tenger jogi státusza hosszú ideig vita tárgya volt. A Szovjetunió fennállása alatt a Kaszpi-tenger használatát szovjet-iráni szerződések szabályozták, amelyek tengerként ismerték el. Az 1991-es szovjet összeomlás után azonban több ország is részesedést követelt a területéből.
A Kaszpi-tenger zárt víztestként való definiálása komoly jogi következményekkel jár. Ha tengernek minősülne, akkor a Nemzetközi Tengerjogi Egyezmény alá tartozna, míg tóként történő besorolása más szabályokat követne, például a part menti országok közötti felosztást.
A Kaszpi-tenger mélysége és fenék szerkezete is érdekes kérdéseket vet fel. Míg északon sekély, dél felé haladva eléri a 1025 méteres mélységet. A déli területeken talált óceáni kéregdarabok miatt nem egyszerűen tónak tekinthető.
A Kaszpi-tenger történelme során többször is változott a vízszintje, ami napjainkban is folytatódik. A Tethys-óceán maradványaként, amely évmilliókkal ezelőtt létezett, a Kaszpi-tenger vizének sótartalma átmeneti a folyami és tengeri vizek között.
Az óceáni kéreg jelenléte a Kaszpi-tenger mélyén kétféle magyarázattal bír. Az egyik szerint ezek a Tethys-óceán maradványai, míg a másik elmélet szerint a fenék szétnyílása és bazaltmagma kiáramlása miatt az óceáni kéreg folyamatosan növekszik.
A Kaszpi-tengert környező országok hosszú tárgyalásokat folytattak a terület felosztásáról. Az 2018-as egyezmény egy zárt víztestként definiálta, de a részes országok között még mindig vannak elégedetlenségek, különösen Irán részéről.
