A gondolat, hogy több ezer évvel ezelőtt a Földön atomháború zajlott, elsőre teljesen hihetetlennek tűnik. Mégis, az elmélet időről időre felbukkan különböző médiumokban, sokan pedig megpróbálnak bizonyítékokat találni rá. Vajon van alapja ezeknek az elképzeléseknek?
Az elmélet népszerűségének növekedése elsősorban az atomfegyverek megjelenéséhez köthető a 20. században. A bombák pusztító ereje sokakat arra késztetett, hogy hasonló események után kutassanak a történelemben. Az elmélet hívei olyan szerzők munkásságában találják meg a támaszt, mint Erich von Däniken és Zecharia Sitchin, akik szerint az ősi romok földönkívüli összecsapások nyomait őrzik.
A teória támogatói három fő bizonyítékra hivatkoznak, mint például a megolvadt városfalakra, az ősi szövegekben említett tüzes istenekre, és az úgynevezett „üvegsivatagokra”. Ezek első látásra meggyőzőnek tűnhetnek, de a tudomány minden esetben más magyarázattal szolgál.
A tudósok alaposan megvizsgálták az összes említett „bizonyítékot”. Az eredmények szerint a megolvadt városfalak egyszerű tüzek következményei, melyek 1000–1200 °C hőmérsékletet értek el. Az atomrobbanásra jellemző 4000–5000 °C, illetve a sugárzás nyomai azonban sehol sem találhatók.
Az eposzok, különösen az indiaiak, költői nyelvezettel írnak a „tüzes istenekről” és az „ezer nap ragyogásáról”. Ezek a kifejezések nem fegyverek leírásai, hanem művészi fordulatok, amelyek gyakran mitológiai és mágikus elemekkel keverednek.
A sivatagi üvegképződményeket meteorbecsapódások okozhatják, ahol megnövekedett sugárzásnak nyoma sincs. Az ilyen jelenségek természetes eredetűek, és nem kapcsolhatók atomrobbanásokhoz.
Bár ősi atomháború nem volt, a Föld történetében valóban előfordultak jelentős katasztrófák. A legismertebb példa a Szantorini vulkánkitörés, amely elpusztította a minószi civilizációt, és talán inspirálta Atlantisz legendáját.
Összefoglalva, az ősi atomháború elmélete nem állja meg a helyét a tudományos vizsgálatok tükrében. Azonban továbbra is vonzza az emberek képzeletét, mivel ötvözi a történelmi rejtélyeket és a modern félelmeket.
