Az újév beköszöntével sokan hisznek abban, hogy bizonyos ételek fogyasztása szerencsét hozhat az elkövetkező évre. Bár a modern világban a babonák háttérbe szorulnak, az év végi időszakban mégis előtérbe kerülnek, befolyásolva az asztalra kerülő fogásokat. De vajon mely ételek hozhatnak szerencsét, és melyeket érdemes elkerülni?
Az új év fogadására számos kultúrában különleges hagyományok és szokások alakultak ki. A különféle ételek nemcsak az ünneplés részei, hanem a jövőbeni jólét és szerencse szimbólumai is lehetnek. A világ különböző tájain más-más fogásokkal köszöntik az új esztendőt, de közös bennük a remény, hogy ezek az ételek elősegítik a gazdagság, termékenység és boldogság elérését.
A szilveszteri hagyományok egyik legnépszerűbb étele a malacsült. Számos országban úgy tartják, hogy a malac előre túr az orrával, ezzel jelezve a jövőbe való előrehaladást és a szerencse kifordítását a földből. Az olaszok például lencsével, az amerikaiak káposztával fogyasztják, míg a svédek sertéscsülökkel várják az újévet. Ausztriában marcipánból készítenek szerencsemalacokat, melyek szintén az újévi szerencse reményében készülnek.
A káposzta és más zöld levelek, mint a spenót vagy kelkáposzta, szintén kiemelt szerepet kapnak. Az amerikaiak szerint ezek az ételek a pénz szimbólumai, mivel a dollár zöldszínére emlékeztetnek. Aki sokat eszik belőlük, anyagi jólétet remélhet az elkövetkező évben.
A japánok számára a soba tészta a hosszú élet szimbóluma. Szilveszterkor soba tésztát esznek, és aki a leghosszabb tésztaszálat képes elfogyasztani, az hosszú életre számíthat. A garnélarák is népszerű, mivel a hajlott háttal járó kort jelképezi, így a hosszú élet reményében fogyasztják.
Bár Magyarországon nem szokás halat fogyasztani szilveszterkor, más országokban kedvelt ünnepi fogás. Svédországban gazdag svédasztalt készítenek halból, Németországban pedig pontyból. Egyes helyeken még halpikkelyt is tesznek a pénztárcába, abban bízva, hogy ez anyagi gyarapodást hoz az új évben.
A kerek formájú alapanyagok, mint a lencse, bab, borsó és rizs, szintén népszerűek. Olaszországban például kolbásszal kevert lencsét esznek, míg Brazíliában lencsét és rizst. Magyarországon a lencsefőzelék és lencseleves az újévi asztal elengedhetetlen része.
A spanyolok és más dél-amerikai országok lakói 12 szem szőlőt vagy mazsolát fogyasztanak, jelezve az év 12 hónapját. A szőlő íze előrevetíti, hogy az adott hónap szerencsés vagy kevésbé szerencsés lesz. A citrusfélék, mint a narancs és mandarin, valamint a gránátalma, szintén a szerencse szimbólumai.
A fánkok és más sütemények, amelyek érmeket rejtenek, szintén az ünnepi asztalok kedvelt elemei. Görögországban süteménybe rejtett érme, Svédországban pedig rizspudingba rejtett mandula hozhat szerencsét annak, aki megtalálja.
Vannak azonban ételek, amiket érdemes elkerülni szilveszterkor. A szárnyasokkal elrepülhet a szerencse, a vadak elfuthatnak vele, a rák pedig visszafelé halad, így ezek az ételek nem ajánlottak az év utolsó napján. Emellett érdemes némi ételmaradékot hagyni a tányéron, hogy biztosítsuk, a következő évben is mindig legyen étel a kamrában.
