1798-ban Edward Jenner bemutatta a feketehimlő elleni első működő vakcinát, ami forradalmi lépés volt az orvostudományban. Bár sokan ünnepelték, mások aggódtak, hogy a gyermekekből démoni tehenek válnak az oltás hatására. A félelmek nem csupán metaforikusak voltak, hanem valós aggodalommal töltötték el az embereket.

Jenner felfedezése, miszerint a tehénhimlő enyhe fertőzése megvéd a halálos feketehimlőtől, számos életet mentett meg. Azonban a korabeli álhírek terjedése miatt sokan attól tartottak, hogy az oltásnak különös mellékhatásai lesznek, például hogy az emberek tehénné alakulnak. A 18. századi félelemkeltők ügyesen kihasználták ezeket az aggodalmakat.

A politikai karikatúrák révén megszületett a modern mémek elődje, ahol a londoni polgárok démoni tehénvonásokkal lettek ábrázolva. Az üzenet egyértelmű volt: „Ne oltass, különben bőgni fogsz!” Ezek a karikatúrák tökéletesen példázták a korabeli félelemkeltést.

A valóság azonban az volt, hogy az oltottak többsége elkerülte a feketehimlő halálos kimenetelét, ami akkoriban valódi csodának számított. A tudományos érvek mellett a démoni átalakulásról szóló rémmesék csak a pánikot növelték.

Érdekes párhuzam vonható a múlt és a jelen között. Ma, ahogy akkor, az emberek különös összeesküvés-elméleteket gyártanak az oltások kapcsán. Míg egykor tehénné válástól féltek, ma másféle hatásokat tulajdonítanak az oltásoknak. Az idő múlásával csak a grafikák minősége változott, nem pedig a félelem.

A történet tanulsága az, hogy bár az emberi félelem mindig vonzódik a látványos mesékhez, végső soron a bizonyítékok formálják a valóságot. Jenner vakcinája milliók életét mentette meg, és a modern oltások is túlélik a kreatív rémtörténeteket, mert a tudomány csendben, de kitartóan végzi a dolgát.

A régi karikatúrák ma már inkább mosolyra fakasztanak, mint félelmet keltenek. A tudomány történetének félreértései gyakran groteszk komédiának tűnnek, és az, hogy túléltük a démoni tehénkorszakot, biztató jel arra, hogy a modern összeesküvés-elméletek sem fognak véglegesen ártani.