Félelmetes felfedezés az óceán mélyén, új kérdések a víz alatti világról
Egy lenyűgöző tengeri temetőt fedeztek fel kutatók az Indiai-óceán mélyén. A helyszínen közel 500 bálnamaradványt találtak, köztük több millió éves fosszíliákat is. Ez a lelet nemcsak a tengeri ökoszisztémák megértésében segít, hanem új adatokat is szolgáltathat a cetek evolúciójának kutatásához.
A felfedezés az Ausztrália és az Antarktisz között húzódó Diamantina-törészónában történt. Ez a hatalmas mélytengeri hasadék számos ponton több mint 7000 méter mély, és itt azonosítottak összesen 485 bálnamaradványt vagy fosszíliát.
A Global Hadal Exploration Programme keretében zajló vizsgálatok során fedezték fel a helyszínt. A kutatók 2023 februárjában, a Fendouzhe nevű tengeralattjáró merülése során bukkantak az első bálnamaradványokra.
A felfedezést követő hetekben további 32 merüléssel 476 fosszilizálódott bálnamaradványt és öt aktív bálnatetem-ökoszisztémát tártak fel.
A legrégebbi vizsgált koponya kora elérte az 5,26 millió évet.
A bálnamaradványok jelentősége
A maradványok többsége csőröscetféléktől származik, melyek mélytengeri életmódhoz alkalmazkodtak. Sűrű koponyaszerkezetük hozzájárulhatott a fosszíliák hosszú távú megőrződéséhez.
A mélytengeri környezet zordsága miatt a lesüllyedő bálnatetemek fontos táplálékforrást biztosítanak. A nagy nyomás és hideg hőmérséklet mellett ezek a tetemek akár évtizedekig is táplálhatják a környező élővilágot.
Egyetlen elhullott állat évekre vagy akár évtizedekre is tápanyagforrást biztosíthat a környék élőlényeinek.
Az aktív bálnatetemek környezetében a kutatók gazdag élővilágot figyeltek meg. Mikrobiális szőnyegek, zombiférgek, kígyókarú csillagok és különféle kagylók népesítik be a területet. Ezek közül sok faj a kémiai folyamatokból nyeri energiáját.
Miért a Diamantina-törészóna?
Még nem egyértelmű, miért éppen itt gyűltek össze a bálnamaradványok. Az egyik elképzelés szerint a törészóna természetes gyűjtőterületként működik, ahol a maradványok összegyűlnek a V alakú domborzat miatt.
A csőröscetfélék életmódja is szerepet játszhat. Ezek az állatok nagy mélységekbe merülnek vadászat közben, ami élettani terhelést jelent, növelve az elhullás esélyét.
Ősi nyomok a mélységben
A lelőhely nemcsak ökológiai, hanem őslénytani szempontból is fontos. A maradványok egy fosszilis archívum részét képezik, amely több millió év cetféléinek történetét őrzi.
A kutatók legalább egy új, eddig ismeretlen, kihalt csőröscetfaj nyomaira bukkantak, és remélik, hogy a jövőbeni kutatások további felfedezéseket hozhatnak.
