Csillagpor az Antarktisz jegében, új fény vetül a Naprendszer múltjára
Az Antarktisz jégében olyan különleges csillagporra bukkantak a kutatók, amely a csillagok közötti térből származik. Ez a felfedezés azt sugallja, hogy a Föld hosszú idő óta egy szupernóva-maradványként létrejött kozmikus felhőn halad keresztül.
A Tejútrendszer középpontja körül kering a Föld és a Naprendszer már 4,6 milliárd éve. Eközben a bolygónk mintegy 220-250 km/s sebességgel száguld át hatalmas kozmikus felhőkön és csillagrobbanások maradványain. Mégis, ennek az utazásnak a közvetlen nyomait eddig nem ismertük. A német tudósok most az Antarktisz jegében találtak bizonyítékot arra, hogy a Föld már régóta szupernóvákból származó csillagporon halad keresztül.
Az antarktiszi jég ritka felfedezése
A kutatók egy különleges vasizotópot, a vas-60-at találták meg az antarktiszi jégmintákban, amely ritka előfordulása miatt nagy jelentőséggel bír.
Ez az izotóp különösen fontos, mert természetes körülmények között gyakorlatilag nem keletkezik a Földön. A tudósok szerint főként szupernóva-robbanások során jön létre, amikor hatalmas csillagok életük végén felrobbannak.
A Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf kutatócsoportja 295 kilogramm antarktiszi jeget olvasztott fel és elemzett, hogy felfedezze ezeket az apró nyomokat.
A vas-60 jelentősége
A vas-60 izotóp felezési ideje 2,6 millió év. Ez azt jelenti, hogy a Föld keletkezésekor jelen lévő mennyiség már régen eltűnt volna, és a mostani atomok csak az űrből érkezhettek. A kutatók szerint a Naprendszer jelenleg a Lokális Csillagközi Felhőn halad keresztül, amelyet korábbi szupernóva-robbanások hoztak létre.
A jégminták elemzése arra utal, hogy a Naprendszer legalább 80 ezer éve halad keresztül ezen a kozmikus felhőn. A régebbi jégrétegek kevesebb vas-60-at tartalmaznak, míg az újabb mintákban magasabb a koncentráció, ami azt sugallja, hogy a Naprendszer sűrűbb csillagközi régióba érkezett.
A felfedezés jelentősége
A Physical Review Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint a csillagpor segítségével új részleteket fedezhetünk fel a Naprendszer körülötti csillagközi környezet szerkezetéről. A Lokális Csillagközi Felhő, amelyet a kutatások szerint korábbi szupernóvák robbanásai hoztak létre, kozmikus archívumként őrzi bolygónk múltját.
- A felfedezés azért is különleges, mert néhány apró atom alapján a Föld több tízezer éves galaktikus útjának egy részletét sikerült rekonstruálni – írja a Science Alert.
