📅 2026. ápr. 21., kedd🎉
🕒 17 perccel ezelőtt frissítveA Curiosity rover 2012-es marsi landolása óta folyamatosan kutatja a bolygót, hogy feltárja az ősi élet nyomait és a Mars geológiai múltját. Különösen a Gale-kráter és a Glen Torridon térsége jelentős, ahol az agyagban gazdag homokkő víz jelenlétére utal, ami kedvező környezet lehetett a mikrobiális élet számára.
A rover fedélzetén található SAM laboratórium segítségével a Curiosity alapos mintavételezéseket végzett. A legújabb teszt során a TMAH vegyületet alkalmazva sikerült olyan molekulákat azonosítani, amelyek eddig ismeretlenek voltak a Marson. Az egyik legérdekesebb felfedezés a Glen Torridon környékén történt.
összesen 21 széntartalmú molekulát azonosítottak a vizsgált anyagban, ezek közül pedig 7 teljes újnak számító, vagyis eddig a Marson sosem látott molekula volt.
A tudósok egyelőre nem tudják, hogy ezek a szerves molekulák biológiai vagy geológiai folyamatok eredményeként keletkeztek-e. Mindenesetre a felfedezés arra utal, hogy a Mars ősi környezete alkalmas lehetett az élet kialakulására. A kőzetekben fennmaradt vegyületek évmilliárdokig megőrizték ezeket annak ellenére, hogy a bolygón tapasztalható sugárzás sok anyagot lebont.
Többek között heterociklusos nitrogénvegyületeket is találtak, amelyek a DNS és RNS prekurzorai lehetnek. Azonban a Curiosity eszközei nem képesek pontosan meghatározni, hogy ezek a molekulák hogyan és hol jöttek létre – helyben formálódtak-e vagy meteoritokkal érkeztek?
“Úgy gondoljuk, hogy olyan szerves anyagot találtunk, amely 3,5 milliárd éve konzerválódott a Marson”
Amy Williams, a Floridai Egyetem kutatója szerint a múltbéli szerves anyagok megőrződése bizonyíték lehet arra, hogy a Mars egykor lakható volt. "Rendkívül hasznos, ha bizonyítékot találunk arra, hogy az ősi szerves anyag képes megmaradni, mert így felmérhetjük egy környezet lakhatóságát."
