Egy kullancscsípés az egész életedet felforgathatja: húsallergia fenyeget egyre többeket
A kullancsok sokak számára a Lyme-kór vagy más fertőzések hordozóiként ismertek. Azonban egy kevésbé ismert veszély is leselkedik ránk: egyetlen csípés olyan súlyos allergiás reakciót indíthat el, amely jelentősen megváltoztathatja az érintettek életét.
Ez az állapot az alfa-gal szindróma néven ismert, amely során a szervezet erőteljesen reagálhat a vörös húsra, és néha tejtermékekre vagy zselatint tartalmazó ételekre is. Az allergiát az immunrendszer túlzott reakciója váltja ki egy alfa-gal nevű cukormolekulára, amely bizonyos kullancsfajok csípése után kerül a szervezetbe.
Az alfa-gal molekula szinte minden emlős húsában jelen van, például a marhahúsban, sertéshúsban és bárányban, de az emberek és más főemlősök szervezetében természetes módon nem található meg. A kullancsok nyála azonban tartalmazhatja ezt a molekulát, amely a csípéskor közvetlenül a véráramba kerül.
A csípés után a szervezet immunrendszere antitesteket kezdhet termelni az alfa-gal ellen. Amikor az érintett személy később vörös húst vagy bizonyos tejtermékeket fogyaszt, a szervezet veszélyesnek ítélheti ezeket, és allergiás reakció léphet fel.
Az alfa-gal szindróma tünetei széles skálán mozognak, és gyakran csak órákkal az étkezés után jelentkeznek. A bőrön csalánkiütés, viszketés, valamint az ajkak és a torok duzzanata is megjelenhet. Emésztési problémák, mint a hányinger, hányás vagy hasmenés, szintén előfordulhatnak. Súlyos esetekben anafilaxiás sokk is kialakulhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel.
Az elmúlt években a diagnosztizált esetek száma nőtt, részben a szindróma ismertségének növekedése miatt, részben pedig azért, mert a kullancsok egyre nagyobb területeken terjednek. Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai szerint körülbelül 450 ezer amerikai lehet érintett.
A diagnózis felállítása nem egyszerű, mivel az orvosoknak a tünetek mellett a korábbi kullancscsípésekre és egy speciális vérvizsgálatra is támaszkodniuk kell, amely az alfa-gal elleni antitestek jelenlétét mutatja ki. Dr. Scott Commins szerint azonban a vérvizsgálat nem elegendő, a klinikai tünetek is szükségesek a pontos diagnózishoz.
A kezelés főként a kiváltó élelmiszerek kerülésére épül. Az érintetteknek mellőzniük kell az emlősök húsát, és gyakran a tejtermékeket vagy a zselatint is. Súlyos reakciók esetén az orvosok epinefrin-tartalmú autoinjektor használatát javasolják.
Az amerikai hatóságok két éve engedélyezték a Xolair nevű gyógyszer alkalmazását ételallergiák, köztük az alfa-gal szindróma kezelésére. Bár a gyógyszer nem szünteti meg az allergiát, segíthet enyhíteni a reakciók súlyosságát. Egyes betegeknél az allergia idővel enyhülhet vagy megszűnhet, de az újabb kullancscsípések elkerülése továbbra is létfontosságú.
