A bibliai történet sokakat elgondolkodtatott már: vajon egy férfi és egy nő képes lenne benépesíteni egy egész bolygót? A kérdés megválaszolása izgalmas és összetett, hiszen az emberi faj fennmaradása és terjedése sok tényezőtől függ.
Mennyire valószerű, hogy csupán két emberből alakulhat ki egy többmilliárdos népesség? Még ha évszázadok vagy évezredek állnak is rendelkezésre, vajon lehetséges-e ez? Az alábbiakban különféle tényezőket vizsgálunk meg.
Pingelap sziget története érdekes tanulságokat hordoz. Egykor egy tájfun következtében mindössze húsz túlélő maradt, akik újra benépesítették a szigetet. A szigeten ma már 250 ember él, és a színtévesztés gyakori közöttük, mivel a helyi vezető génje terjedt el az utódok között.
Doakkaesa Mvanenihsed, a sziget vezetője, aki a színtévesztés génjét hordozta, fontos szerepet játszott abban, hogy ez a genetikai jelleg elterjedt a következő generációkban. A színtévesztés az utódok 2,7%-ánál jelentkezett látványosan a negyedik generációban, és a hatodik generációra már 4,9%-ra nőtt ez az arány.
A színtévesztés példája jól mutatja, mennyire fontos a genetikai sokféleség fenntartása. Ha a vezető más, súlyosabb genetikai betegséget hordozott volna, a következmények sokkal súlyosabbak lehettek volna a közösségre nézve.
A beltenyészet okozta kockázatok
A közeli rokonok közötti házasságok, mint amilyenek a Habsburg-dinasztia esetében is voltak, komoly genetikai problémákhoz vezethetnek. Az örökletes betegségek felhalmozódása miatt a Habsburgok végül kihaltak.
II. Károly, a dinasztia utolsó királya, ékes példája ennek: szinte minden ismert genetikai betegségben szenvedett, ami a beltenyészet eredményeként alakult ki. A családon belüli házasságok miatt csak 10 őse volt az ötödik generációban, ami drasztikus következményekkel járt egészségére nézve.
Genetikai sokféleség és a jövő
A génjeink lehetőséget adnak arra, hogy elkerüljük a beltenyészet káros hatásait. Ha a partnerünk genetikailag eltérő, kisebb az esélye, hogy ugyanazokat a betegséget okozó géneket hordozzuk. Ezért a genetikai diverzitás kulcsfontosságú a jövő generációi számára.
A palacknyak-effektus kifejezés egy olyan biológiai jelenséget ír le, amikor egy faj létszáma drasztikusan lecsökken, majd a maradék egyedekből újranépesedik. Ennek következménye, hogy a genetikai variabilitás csökken, és a betegségek elterjedhetnek, ami a faj kihalásához vezethet.
A jövőben, ha más bolygókat szeretnénk gyarmatosítani, fontos kérdés lesz, hogy hány emberre van szükség egy egészséges populáció létrehozásához. Frédéric Marin kutatása szerint legalább 98 egészséges ember kell, hogy elkerüljük a beltenyészet veszélyeit egy új bolygón.
Bár elméletileg lehetséges, hogy két ember újra benépesítse a Földet, a valószínűsége ennek rendkívül alacsony. Azonban egy 98 fős kezdőpopulációval már nagyobb az esély a sikeres és egészséges új közösség kialakítására.
