Óriási felfedezés a Hold túlsó oldalán, új kérdések a világűr kutatóinak
A Hold túlsó oldalán egy különös felfedezés tartotta izgalomban a tudományos közösséget. Egy hatalmas fémtömeg rejtőzik a Déli-pólus–Aitken-medence alatt, amely ötször nagyobb, mint Hawaii Nagy Szigete. Az amerikai űrszondák által azonosított tömeg egy olyan kráterben található, amely a holdfelszín jelentős részét lefedi.
A Déli-pólus–Aitken-medence keletkezése a Naprendszer korai kaotikus időszakára vezethető vissza, amikor a bolygók és más égitestek gyakran ütköztek egymással. Az ekkoriban bekövetkezett hatalmas becsapódás, amely ezt a krátert létrehozta, majdnem teljesen átlyukasztotta a Hold kérgét, és egy hatalmas mélyedést hagyott maga után, amely akár 8 kilométer mély is lehet.
A kráter nagyságát jól szemlélteti, hogy a Moszkva és London közötti távolság körülbelül 2500 kilométer, ami megegyezik a medence átmérőjével. Ez a gigantikus formáció a Naprendszer egyik legérdekesebb geológiai jelenségeként van számon tartva.
A Hold gravitációs rejtélye
A bolygókutatók figyelmét a terület szokatlanul erős gravitációs húzása keltette fel. Általában a becsapódási krátereknél gyenge gravitáció figyelhető meg, mivel a kilökődött anyag hiánya tömeghiányt okoz. Itt azonban az ellenkezője tapasztalható: a műszerek többletet jeleznek, ami arra utal, hogy valami rendkívül nehéz rejtőzik a felszín alatt.
A kutatók még nem biztosak abban, hogy mi okozza ezt a gravitációs anomáliát, de már több elmélet is született.
Két lehetséges magyarázat a rejtélyre
Az egyik elmélet szerint a Hold felszíne alatt egy aszteroida fémmagja rejtőzhet. A becsapódáskor a protoplanéta vas-nikkel magja megakadt a holdköpenyben, mivel az abban az időben nem volt elég folyékony ahhoz, hogy a mag lesüllyedjen.
A másik elmélet egy megkövesedett magmaóceánra utal. A Hold korai vulkáni tevékenysége során kialakult egy sűrű ilmenit köpeny, amely létrehozta ezt a nehézfém-koncentrációt.
Az első elmélet különösen izgalmas, mivel a számítógépes szimulációk szerint, ha a Hold köpenye elég sűrű volt 4 milliárd évvel ezelőtt, a becsapódó aszteroida fémmagja megakadhatott a felső köpenyben. Ez a jelenség az úgynevezett „késleltetett differenciáció” eredménye.
A második elmélet szerint a Hold korai történetében létezett egy izzó magmaóceán, amely hűlésével kikristályosította a nehéz ásványokat, mint az ilmenit. Ezek a vasban és titánban gazdag anyagok a köpeny bizonyos zónáiban halmozódtak fel, és a Déli-pólus–Aitken-medence feltárhatta ezeket a nehézfém-raktárakat.
A Jáde Nyúl–2 küldetése
A rejtély feltárásának legegyszerűbb módja a közvetlen kutatás lenne, de a valóságban ez nem ilyen egyszerű. A Jáde Nyúl–2 holdjáró az egyetlen eszköz, amely jelenleg közvetlenül tanulmányozza a Déli-pólus–Aitken-medencét, és fejlett spektrométerekkel van felszerelve, hogy elemezze a holdfelszín anyagait.
A Jáde Nyúl–2 által gyűjtött talajminták elemzése kulcsfontosságú lehet. Ha a minták ilmenitre utaló vas- és titánarányt mutatnak, az a magmaóceán-elméletet erősíti. Ellenkező esetben a kőzetek összetétele közelebb állhat az aszteroida magjához, megerősítve az első elméletet. Bár közvetlen hozzáférés a köpeny mélyére nincs, a felszíni kőzetek vizsgálata fontos nyomokat adhat.
Végleges következtetések levonásához közvetlen fúrásokra vagy helyi szeizmikus mérésekre lenne szükség. Ez az oka annak, hogy a világ vezető űrügynökségei, például a NASA és a Kínai Nemzeti Űrhivatal, a Hold Déli-pólusát prioritásként kezelik a következő űrmissziók célpontjaként.
Miért fontos a Hold rejtélyének megoldása?
Elsőre talán jelentéktelennek tűnik a Hold mélyén rejtőző fém, de ez a kérdés alapvető fontosságú a bolygótudomány számára. A korai bolygók belső rétegeinek kialakulásáról, a mély becsapódások hatásairól és a Hold lehűléséről is értékes információkat nyújthat, amelyek segíthetnek megérteni a Föld, a Mars vagy a Merkúr korai fejlődését.
A Hold, mint legközelebbi égi szomszédunk, egyedülálló laboratóriumként szolgálhat. Felszíne évmilliárdok óta változatlan, és a Déli-pólus alatti fémtömeg a Naprendszer korai történetének titkait rejtheti, ami rendkívül értékes lehet a tudomány számára.
