A földi paradicsom pusztulása: egykor bőségben éltek, most már csak a hiány emlékeztet a bukásra
Nauru szigetállamának története kimeríti a "gazdagság átkának" fogalmát. Ez az apró ország, egykor a világ leggazdagabbjai közé tartozott, most nehéz helyzetben találja magát. Az egykor bőséges foszfátkincsekből származó gazdagság mára elillant, és a sziget lakói kénytelenek nemzetközi segélyekre támaszkodni.
Nauru valaha a foszfátkészleteinek köszönhetően élvezte a gazdagságot, amely lehetővé tette lakosainak a fényűző életet. A múlt században a sziget lakói bőven költöttek luxuscikkekre, és még a visszajárót sem kérték az üzletekben. Azonban a foszfátlelőhelyek kimerülésével a sziget gazdasági helyzete megváltozott, és most az elhízás és tétlenség problémáival küzdenek.
A madarak által teremtett sziget
Évezredekkel ezelőtt Nauru szigetét a Csendes-óceán közepén emelkedő korallok alapozzák meg. A szél által hozott földréteg és a madarak által hátrahagyott guanó tették termékennyé a szigetet. Ez a természetes folyamat adta Nauru kezébe a kulcsot a gazdagsághoz.
A foszfát, amelyet a madarak guanója hozott létre, a műtrágyagyártás fontos alapanyagává vált a világban. Az egykori bőséges készletek mára kimerültek, és a foszfátbányászat leállása után a sziget gazdasága összeomlott. Nauru története így a felvirágzás és a gazdasági hanyatlás példája.
Milliárdok a madárürülékből
A 19. század végén a szigetet először az angolok, majd a németek fedezték fel, akik megkezdték a foszfát kitermelését. Az első világháború után Ausztrália vette át a bányászatot, amely egészen Nauru 1968-as függetlenségéig folytatódott. A foszfátból származó bevételeket a helyi vezetők azonban rosszul kezelték, ami végül a sziget gazdasági összeomlásához vezetett.
Nauru vezetői a foszfátból származó bevételeket többnyire pazarló módon költötték el. Volt, hogy saját légitársaságot alapítottak, vagy ingatlanokba fektettek, de ezek a beruházások mind veszteségesnek bizonyultak. Az ország stabilizációs alapja 1995-re drasztikusan lecsökkent, ami tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket.
A foszfátkészletek kimerülése végül arra kényszerítette Naurut, hogy a maradék tartalékokhoz nyúljon. Próbálták újrahasznosítani a területet, de végül a maradék pénzt is felélték. Az ország így humanitárius segélyekre szorult, és az ausztrál kártérítési pénzek is hamar elapadtak.
A gazdasági nehézségek mellett Nauru lakossága súlyos egészségügyi problémákkal is küzd. Az ország a világ legelhízottabb nemzetévé vált, és a dohányzási arány is rendkívül magas. Mindez a korábbi bőség és a helytelen életmód következménye, és a helyzet javítása érdekében sürgős intézkedésekre lenne szükség.
