A piramisok építésének rejtélye új megvilágításban, átírhatják a történelmet a friss kutatások
Egy új kutatás talán megoldhatja az egyik legrégebbi történelmi rejtélyt: hogyan épültek a piramisok. Az ókori Egyiptom mesterművei, mint a Nagy Piramis, évezredek óta lenyűgözik az embereket, és most végre választ kaphatunk a titkukra.
A földtörténet egyik legcsodálatosabb építménye, a Kheopsz piramis, több mint 2,3 millió kőtömbből áll, amelyek akár 15 tonnát is nyomhatnak. A piramisok építésének titkát azonban hosszú ideje homály fedi. Egy új tanulmány szerint egy rejtett, spirális rámpa lehetett a kulcs a megépítésükhöz. Vicente Luis Rosell Roig informatikus úgy véli, hogy az építők nem hagyományos külső rámpákat használtak, hanem egy belső "peremrámpát".
Ez a rámpa az építkezés közben a struktúra részévé vált, ahogy a piramist rétegről rétegre építették. A számítógépes szimulációk azt mutatják, hogy a kőtömböket akár négy-hat percenként is a helyükre lehetett tenni, ami gyors haladást biztosított.
A kutatás szerint az építkezés akár 14-21 év alatt is befejeződhetett volna, figyelembe véve a kőbányászatot és a szállítást is. Az építkezés teljes időtartama így 20-27 év között alakulhatott, ami egybeesik a korábbi becslésekkel. Az elmélet szerint a piramis belsejében található üregek a rejtett rámpa maradványai lehetnek.
A korabeli egyiptomiak technológiája korlátozott volt, hiszen nem használtak vas eszközöket vagy kereket, azonban rézvésők, kötél és emelőkarok segítségével dolgoztak. A Níluson közlekedő hajók is fontos szerepet játszhattak a kövek szállításában.
A piramisok stabilitása
A számítógépes modellezés azt is vizsgálta, hogy a piramis stabil maradhatott-e az építés során. A kutatások szerint a mészkő szerkezete elbírta a rá nehezedő súlyt, így az építmény megvalósítható volt. Ha a jövőbeli régészeti kutatások is alátámasztják ezt az elméletet, alapjaiban változhat meg a piramisok építéséről alkotott kép.
