Az ingatlanpiac folyamatos változásának következtében a vásárlóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a trendekre és a piaci mozgásokra. A főváros magas árak jellemezte légköre mellett a vidéki városok is egyre drágábbá válnak. Nézzük meg, milyen tényezők befolyásolják jelenleg az árakat Budapesten és vidéken.

A fővárosi ingatlanpiac továbbra is az egyik legdrágább az országban, bár az áremelkedés üteme kezd mérséklődni. A négyzetméterárak már az 1,5 millió forintot közelítik, ami továbbra is jelentős kihívást jelent a vásárlók számára. Budapest egyes kerületeiben azonban még mindig komoly összegeket kell fizetni a lakásokért.

A drágulás mértéke a fővárosban

Budapesten a legkeresettebb kerületek közé tartozik az I., V. és XII., ahol a négyzetméterárak már meghaladják a 2 millió forintot. Azonban a II., XI. és XIII. kerületek is jelentős árnövekedést tapasztalnak, körülbelül 1,8 millió forintos árszinttel.

• 1. I., V. és XII. kerület: átlagos négyzetméterár több mint 2 millió forint
• 2. II., XI. és XIII. kerület: nagyjából 1,8 millió forintos árszint

A főváros legkedvezőbb kerületei is versenyben vannak a legdrágább vidéki városokkal. A XVII. és XXIII. kerület például 950 ezer forint körüli átlagárat mutat, ami a vidéki megyeszékhelyekhez képest még mindig magasnak számít.

Az árak alakulása vidéken

A vidéki nagyvárosok közül Debrecen, Szeged és Győr továbbra is a legdrágábbak közé tartoznak. Az árak itt is folyamatosan emelkednek, bár a mértékük eltérő lehet az egyes régiókban. A kelet-magyarországi városokban látványosabb a drágulás, míg a nyugati megyeszékhelyeken mérsékeltebb az áremelkedés.

• 1. Debrecen: kb. 1,04 millió Ft/m²
• 2. Szeged: kb. 972 ezer Ft/m²
• 3. Győr: kb. 942 ezer Ft/m²
• 4. Veszprém: kb. 933 ezer Ft/m²
• 5. Székesfehérvár: kb. 920 ezer Ft/m²

Békés és Nógrád megye továbbra is az ország legkedvezőbb árai között szerepel, annak ellenére, hogy a drágulás itt is észlelhető. A vidéki ingatlanpiac sokszínűsége és régiónkénti különbségei továbbra is meghatározóak maradnak.

Pest megye és az agglomeráció fejleményei

Az agglomerációban az áremelkedés üteme nem csökkent, sőt, bizonyos településeken tovább gyorsult. Azok a vásárlók, akik még mindig alternatívát keresnek a fővárosi árakhoz képest, egyre inkább a kisebb alapterületű és energiahatékony ingatlanokat részesítik előnyben.

Összességében az ingatlanpiaci helyzet azt jelzi, hogy bár az árak növekedése lassulhat, a piac továbbra is dinamikus marad. Az új építésű lakások megjelenése enyhítheti az áremelkedési nyomást, különösen ott, ahol a korábbi programok árkorlátai már nem érvényesülnek.