Fagyos rémálom közeleg: Európát letarolhatják a sarkvidéki hidegek!
A klímaváltozás hatásai ellenére az extrém hideg időszakok gyakorisága nem csökken, sőt, egyre inkább várható, hogy Európát hosszabb és keményebb hideghullámok sújtják. Az Atlanti-óceán áramlási rendszerének gyengülése és a sarkvidéki örvény instabilitása növeli ennek valószínűségét.
Az Amoc, amely a meleg víztömegeket Észak-Európa felé szállítja, a globális felmelegedés következtében gyengülhet. Ez a gyengülés kevesebb meleg vizet juttat a térségbe, ami a Golf-áramlat erejét is csökkenti, így tartós hideg időjárási viszonyok alakulhatnak ki.
Sarkvidéki örvény és hideghullámok
A sarkvidéki örvény, amely normál esetben a hideg levegőt a pólus környékén tartja, a klímaváltozás miatt instabilabbá válhat. Az Arktisz gyorsabb melegedése miatt a hőmérséklet-különbség csökken, ami az örvényt kevésbé hatékonnyá teszi. Ennek következtében a hideg levegő dél felé áramolhat, ami hosszabb és súlyosabb hideg időszakokat eredményezhet Európában.
Az 1962/63-as tél jól illusztrálja, milyen hatásai lehetnek egy elhúzódó hideghullámnak. A Balti-tenger befagyása és a Rajna jégpáncélja mellett a fagy okozta egészségügyi problémák és gazdasági károk is jelentősek voltak. A halálesetek száma emelkedett, és a tüdőgyulladásos megbetegedések száma megduplázódott.
Jövőbeli kilátások
A klímamodellek szerint az Amoc teljes összeomlása esetén extrém hideg telek válhatnak gyakoribbá Európában. Hamburgban tízévente, Münchenben pedig évente több fagyos éjszaka várható, míg Berlinben akár negyven nap is eltelhet fagypont alatti hőmérséklettel. Bár ezek a forgatókönyvek valószínűségeken alapulnak, komoly kockázatot jelentenek.
Európa időjárási kilátásai hasonlóvá válhatnak Észak-Amerikához, ahol már megtapasztalták a hatalmas hóviharokkal és extrém hideg időszakokkal járó következményeket. Az 1978/79-es tél példája is mutatja, milyen súlyos hatással lehetnek ezek a jelenségek.
