A tapasztalt túrázók titkos fegyvere: egy hétköznapi tárgy, ami vészhelyzetben életet menthet
A természetjárás során gyakran előfordul, hogy szükségünk van egy megbízható tájékozódási módszerre. Egy egyszerű varrótű is hasznos eszközzé válhat, ha tudjuk, hogyan használjuk helyesen. Nézzük meg, hogyan alakíthatunk egy hétköznapi tárgyat iránytűvé, hogy segítsen bennünket a helyes út megtalálásában a természetben.
Nemrég részt vettem egy emlékezetes, öt napos, 70 kilométeres túrán Olaszországban, a Dolomitok festői tájain át. Egy kilencfős csapat tagjaként indultam útnak, hátizsákkal felszerelkezve, hogy felfedezzük az Alta Via 1 delle Dolomiti útvonal szépségeit. A kaland során számos kihívással szembesültünk, de a táj kárpótolt minden fáradtságért.
Az út során számos érdekességgel találkoztunk, és betekintést nyertünk a helyiek életébe. Alex és Szofi, a csapat két tapasztalt hegymászója, különösen sokat segítettek. Szofi az extrém körülmények közötti túlélési technikákról mesélt, míg Alex megosztotta velünk a tájékozódás egy régi, de hatékony módszerét.
Egyik nap Alex elővette a baseballsapkáját, kifordította, és egy varrótűt vett elő belőle. Ezután elmagyarázta, hogy egy lapos követ használva, a tűt egyszerűen iránytűvé alakíthatjuk. A módszer lényege, hogy a tű tompa részét egy másik kővel megütjük, így az felmágneseződik.
Alex körénk gyűjtött minket, és így szólt: "– Szeretnétek látni egy trükköt?" Mindenki izgatottan várta, hogy mit fog mutatni. Egy lapos követ vett elő, és arra helyezte a tűt, majd egy másik kővel kétszer rávágott a tompa végére. Ezt követően vizet öntött egy műanyag tálba, és egy kérget tett rá, amin a tű lebegni kezdett.
A tű és a kéreg a víz felszínén úszott, majd néhány perc múlva a tű egy bizonyos irányba állt be, jelezve az északi irányt. Alex ismét meglökte a tálat, a víz újra hullámzott, de a tű továbbra is az északi irányt mutatta, amikor a víz megnyugodott.
– Na, most jön a kérdés! – kérdezte Alex. – Merre mutat a tű két vége? Miután többször is kipróbáltuk, kiderült, hogy a tű fok része északi, míg a hegye déli irányba mutat.
Valaki megkérdezte: – De miért kellett kővel megütni a tűt? Alex nevetve válaszolt: – Az erős ütés hatására az acél felmágneseződik, így a varrótű iránytűvé válik. A fok észak felé mutat, mivel jobban felmágneseződik.
Hazatérve kipróbáltam a módszert otthon. Egy üres gyógyszeres buborékfóliát használtam úszónak, amit egy vízzel teli tányérba tettem. A tűt rátettem, és vártam, hogy beálljon az irány. Az eredmény pontosan egyezett az iránytű alkalmazással.
A tű az északi irányba mutatott, ugyanúgy, mint a túrán. Ha te is ki akarod próbálni, ne feledd, hogy a tál, amibe a vizet öntöd, ne legyen fémből, mert az befolyásolhatja az eredményt. Ez a módszer sok hegymászó számára életmentő lehet a természetben.
Ha nincs kéznél víz, egy üres, átlátszó üvegedénnyel is megoldhatod a helyzetet. A tűt egy cérnára függesztve, szélvédett helyen, az üvegben is beáll az északi-déli irányba. Ez a módszer számos tájékozódási helyzetben hasznos lehet.
Bár a modern eszközök, mint az iránytű vagy a digitális alkalmazások kényelmesek, mindig jó, ha alternatív módszereket is ismerünk. Az ilyen trükkök segíthetnek, ha az eszközeink nem működnek, vagy elvesznek. Mindig legyen egy B tervünk is!
