A vadállatkereskedelem új kockázatot hozhat, komoly fenyegetés a közeljövőben
A vadállatokkal való kereskedelem egyre nagyobb figyelmet kap, különösen a fertőző betegségek terjedésének szempontjából. A kutatók szerint mind a legális, mind az illegális kereskedelem hozzájárulhat a kórokozók elterjedéséhez, ami globális egészségügyi kockázatokat jelenthet.
A Lausanne-i Egyetem kutatói alapos vizsgálatot végeztek a vadállat-kereskedelem és a kórokozók emberre való átterjedése közötti kapcsolatról. Eredményeiket a Science folyóiratban tették közzé, kiemelve, hogy ez a probléma különösen a Covid-19 járvány óta vált mindenki számára nyilvánvalóvá. A kutatás rámutat arra, hogy a vadállatok kereskedelme jelentős szerepet játszik a kórokozók terjedésében.
A vadállatok kereskedelmének hatásai
Különböző vadon élő állatfajok, mint az elefántok, sünök és sivatagi rókák, gyakran felbukkannak kereskedelmi forgalomban, ahol húsuk, bundájuk vagy trófeájuk miatt keresik őket. Az illegális és legális kereskedelem egyaránt befolyásolja a kórokozók terjedését, mivel ezek az állatok potenciális hordozók lehetnek.
A kutatások kimutatták, hogy a vadkereskedelemben részt vevő emlősfajok nagyobb eséllyel hordoznak az emberekkel közös kórokozókat. Az adatok szerint ezek a fajok 50%-kal nagyobb valószínűséggel osztoznak fertőző ágenseken az emberrel, különösen az illegális kereskedelemben érintett vagy élve forgalmazott állatok esetében.
A kereskedelem időtartamának szerepe
„Minden, a piacon töltött tíz év után átlagosan egy újabb, emberrel közös kórokozóval számolhatunk”
Jérôme Gippet rámutatott, hogy a kereskedelemben töltött idő is jelentős tényező a kórokozók terjedésében. A hosszabb ideje kereskedelemben lévő fajok nagyobb valószínűséggel okoznak fertőzéseket.
A kutatás során a vadon élő emlősökre koncentráltak, amelyek közül több faj az utóbbi időben népszerű háziállattá vált. Ezek az állatok gyakran a vadonból befogva vagy fogságban szaporítva kerülnek a kereskedelembe, és az emberrel való érintkezésük fokozza a kórokozók terjedésének kockázatát.
A globális egészségügyi kockázatok csökkentése
„Fontos világosan érteni: annak, hogy zongorázás közben megfertőződjünk a billentyűk elefántcsont borításától, vagy elkapjunk valamit egy szőrmekabáttól, elenyésző az esélye. A probléma az ellátási lánc elején jelentkezik: valakinek le kellett vadásznia azt az állatot, aztán valaki lenyúzta, valaki elszállította…” – magyarázza Gippet.
A kutatók szerint a vadkereskedelem önmagában is kockázatot jelenthet a környezetre, mivel a szökött vagy szabadon engedett állatok idegen ökoszisztémákban okozhatnak károkat. Emellett a kereskedelem révén a kórokozók állatról emberre terjedhetnek, ami akár világméretű járványok kialakulásához is vezethet.
A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a jelenlegi biológiai monitorozási gyakorlatokat fejleszteni kell, hogy hatékonyabban megelőzhessük a fertőző betegségek terjedését. A CITES szabályozás jelenleg elsősorban a fajok kihalásának megelőzésére fókuszál, de a kórokozók terjedésének megakadályozása is fontos lenne.
