Lebegő városok Oroszországban? A szovjet álom, ami megváltoztatta volna a világot
A jövő városának lebegő álma, amelyet Georgij Krutikov a Vkhutemas Műszaki Intézet hallgatójaként megalkotott, izgalmas bepillantást nyújt abba, hogyan képzelték el a múltban az emberek a jövőt. 1928-ban bemutatott diplomamunkájában egy olyan várost álmodott meg, amely a levegőben lebeg, új életformát kínálva a szovjet emberek számára.
A városkép Krutikov elképzelése szerint hat emeletes, kör alakú lakótornyokat tartalmazott, melyek egy lebegő gyűrűn helyezkedtek el. Ezek a lebegő gyűrűk egyfajta közösségi térként funkcionáltak, és az emberek közlekedését a városban, valamint a földre való lejutást egy csepp alakú, kényelmes kabin biztosította. A föld, az égbeli építményeknek köszönhetően, mentesült az infrastruktúra terhétől, ipari és mezőgazdasági célokat szolgálva.
Krutikov célja az volt, hogy egy mobilis, a gravitáció és a tér korlátaitól mentes lakóteret hozzon létre. Elképzelései megelőlegezték a futurisztikus városok ábrázolását, amit ma a filmekben látunk, például a Studio Ghibli Laputájában. Inspirációját részben Jonathan Swift 'Gulliver utazásaiból' merítette, ahol már szintén megjelent a repülő sziget koncepciója.
Bár a szovjet jövőváros inkább elméleti játék maradt, a korszak mérnökei és művészei hatalmas bizalommal fordultak a technológiai fejlődés felé. Ez az innovációs lendület jellemezte az első világháború utáni Oroszországot is, ahol a technológiai fejlődésben látták a jövő megoldásait. Krutikov is ezen az úton kívánt haladni, a repülő városban látva a növekvő népesség és a technológia kihívásainak megoldását.
A lebegő város kivitelezhetősége
A repülő város koncepciója Krutikov elképzelése szerint nem volt teljesen mobilis, hanem egy helyben lebegő várost jelentett. A közlekedést öntisztító falú kabinokkal oldotta volna meg, míg a város emelését atomenergiával képzelte el. Azonban a részletek kidolgozása elmaradt, bízva abban, hogy a jövő technológiája megoldja majd ezeket a kérdéseket. Krutikov repülés iránti szenvedélye és a modernista építészek idealizmusa vezette elképzeléseit.
"ahol egy új világot építenek újra, abból a misztikumból, amelyből a tiszta technika emelkedik elő"
Jean-Louis Cohen, a neves francia építész történész is megemlíti ezt a szellemiséget Krutikov munkájában.
Bár a Repülő Város sosem valósult meg, Krutikov későbbi munkáiban földi építkezésekre koncentrált, és jelentős építészeti örökségek megőrzésében is részt vett. A mai futurisztikus városok, bár nem lebegnek a levegőben, továbbra is a technológiai fejlődésre támaszkodnak, hogy megoldják a modern világ kihívásait, például az energiahatékonyság és a környezeti hatások csökkentése terén.
A lebegő városok eszméje időnként felbukkan a tervezők asztalán. Az 1960-as években Buckminster Fuller Cloud Nine projektje is az ilyen koncepciók közé tartozott. A NASA HAVOC projektje a Vénusz légkörében lebegő városokkal kísérletezik, ahol felfújható űrhajók biztosítanák az űrhajósok ideiglenes otthonát.
