Rejtélyes szerkezet bukkant elő az Antarktisz mélyén, új kérdéseket vet fel a tudósoknak
A déli sarkvidéken, az Antarktisz keleti részén, egy hatalmas földalatti geológiai képződményre bukkantak a kutatók. Ez az összetett struktúra jelentős hatással van a jégáramlásra, és újraírhatja a régió földtani történetét. A felfedezés rávilágít arra, hogy a jég alatti világ mennyire befolyásolja a felszíni folyamatokat.
A Genovai Egyetem vezetésével Egidio Armadillo és csapata egy mintegy 30 medencéből álló rendszert fedezett fel, amely az Antarktisz keleti részén található. Ez a terület a partvidék felé fokozatosan szélesedik, és az EAFBP, azaz a Kelet-antarktiszi Legyező Alakú Medencetartomány nevet kapta. A kutatók szerint ezek a medencék még a Gondwana szuperkontinens széthasadása előtt alakultak ki, és szerepet játszottak az Antarktisz és Ausztrália különválásában.

Az Antarktisz jelenleg 27 millió köbkilométer jéggel borított, ami óriási nyomást gyakorol az alatta lévő földkéregre. A kutatók azt vizsgálták, mi történne, ha ez a jégtakaró eltűnne, és a felszín hogyan változna. Számításaik szerint a tehermentesülés következtében a kontinens felszíne akár egy kilométert is emelkedhetne. A domborzat pontos modellezése radar-, gravitációs és szeizmikus adatok felhasználásával készült.
A földalatti struktúrák kialakulása
A mélyben található medencék szerkezete egy központi pontból, sugárirányban terjeszkedik ki, amely a Déli-sark közelében található. A kutatók különféle geológiai folyamatokat vizsgáltak, amelyek magyarázatot adhatnak ezen formák létrejöttére, beleértve a glaciális eróziót és a tektonikus hasadások kialakulását.
"Az elrendezés azonban leginkább egy ún. forgásos tágulási folyamat következménye lehet."
A forgásos tágulás során a kéreg egy adott ponttól kezdve terjeszkedik, mint egy legyező, amely egy 2000 kilométer hosszú partszakaszt ölel fel. Ez a folyamat nemcsak az Antarktisz geológiáját, hanem a környező hegyláncok kialakulását is befolyásolhatta.
Hatások a gleccserek mozgására és a hegyláncokra
A jég alatti domborzat feltérképezése kulcsfontosságú a gleccserek mozgásának megértéséhez. Az alapkőzet formái meghatározzák a jégáramlás irányát és sebességét. A legyezőszerű tágulás nemcsak a jég mozgását, hanem a Gamburcev- és a Transzantarktiszi-hegység formálódását is magyarázhatja. A jelenség időzítése azonban még mindig bizonytalan, és valószínűleg több tágulási epizód eredménye.
