📅 2026. ápr. 10., péntek🎉
🕒 41 perccel ezelőtt frissítveA Duna partján magasodó Országház Budapest egyik legjelentősebb szimbóluma, melyet az egész világon ismernek. Az épület nem csak lenyűgöző építészeti remekmű, de egyben fontos közintézmény és történelmi emlékhely is, amely több mint száz éve része a város és az ország identitásának.
Az Országház építése 1885-ben indult Steindl Imre tervei alapján, és közel húsz évig tartott. Az épületet 1904-ben avatták fel, de belső díszítése még ezt követően is folytatódott. A tervező, Steindl Imre, sajnos nem élhette meg alkotása teljes pompáját, mivel látása fokozatosan romlott, és 1902-ben elhunyt.
Az Országház tervezése során különös figyelmet fordítottak a szimbolikára. A központi kupola magassága 96 méter, utalva a honfoglalás évszámára, 896-ra. A főlépcső 96 fokból áll, és az épület 365 tornya az év napjait szimbolizálja. Ezek az elemek nemcsak dekoratív jellegűek, hanem a magyar államiság időtállóságát is jelképezik.
A kupolacsarnokban 2000 óta a magyar államiság egyik legfontosabb jelképe, a Szent Korona található. A koronázási jelvény több mint ötven uralkodó fejét díszítette, és folyamatos védelmet élvez. Az aranyból készült, gyöngyökkel és féldrágakövekkel díszített tárgy Európa-szerte ritkaságnak számít.
Az Országház egykori felsőháza, a Főrendiházi ülésterem, ma már nem törvényhozási célokat szolgál, hanem konferenciák és rendezvények színhelyéül szolgál. Az Országgyűlés ülései az alsóházi teremben zajlanak.
Az Országház építésekor korszerű technikai megoldásokat vezettek be. A fűtést külső kazánokkal oldották meg, hogy elkerüljék a kémények építését, míg a hűtést jégtömbökkel biztosították évtizedeken át. A modern légkondicionálást csak a XX. század végén vezették be az épületben.
A világháborúk és az 1956-os forradalom során keletkezett lövedéknyomok sokáig láthatóak voltak az épület falain. Bár a legtöbb sérülést kijavították, a Kossuth Lajos tér felőli oldalon még mindig felfedezhetők a háborús emlékek. Az Országház környezete is jelentős történelmi helyszín, ahol emlékművek és szobrok idézik fel a múlt alakjait és eseményeit.
Az Országház falai nem csak dicső pillanatokat őriznek, hanem kevésbé ismert történeteket is. Az 1920-as években, a trianoni döntés után, az épület üres termeiben több száz, elszakított területekről érkezett árva gyermek talált menedéket a téli hónapokban.
A második világháború alatt a Parlamentet súlyos károk érték, de a művészeti értékeket megmentették. Róth Miksa festett üvegablakait például az alagsorban, koporsókba rejtve védték az ostrom során. Az 1956-os forradalom idején pedig az épület ismét a történelem színtere lett, amikor egy fiatal férfi eltávolította a vörös csillagot a kupoláról.
