A kutatók új elméletet vetettek fel, miszerint az univerzumban még ma is fellelhetők lehetnek úgynevezett „kozmikus fosszíliák”. Ezek olyan fekete lyukak, amelyek már az ősrobbanás előtti időkben is létezhettek.
A University of Portsmouth egyik kutatója szerint az univerzum kezdete nem feltétlenül egyetlen robbanás során történt. Egy új modell szerint az univerzum egy korábbi összehúzódási szakaszból térhetett vissza, amely során néhány ősi fekete lyuk is átvészelhette az átmenetet.


A jelenlegi tudományos konszenzus szerint az univerzum körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkezett egy sűrű és forró kezdeti állapotból, amely óta folyamatosan tágul. Ez az elmélet jól alátámasztja például a kozmikus háttérsugárzás meglétét és a galaxisok eloszlását. Ennek ellenére számos kérdés még mindig válaszra vár: például mi indította el az ősrobbanást, mi okozta az univerzum korai gyors tágulását, és pontosan miből áll a sötét anyag. Ezek miatt a kutatók alternatív modellek vizsgálatát is javasolják, például a „kozmikus visszapattanás” elméletét.
Egyes modellek szerint az univerzum nem egyetlen pontból keletkezett, hanem egy korábbi összehúzódó állapotból vált tágulóvá. A kvantumhatások megakadályozzák az anyag végtelen sűrűsödését, így nem alakul ki szingularitás. Ez a kvantumellenállás már ismert neutroncsillagok esetében is. A kutatók szerint hasonló mechanizmus játszhatott szerepet kozmikus léptékben, megállítva az összeomlást és újraindítva a tágulási folyamatot.
Az új modell egyik legérdekesebb következménye, hogy néhány objektum, például fekete lyukak, túlélhették az univerzum átalakulását. A számítások alapján a legalább 90 méteres kompakt objektumok képesek lehettek átvészelni a két fázis közötti átmenetet. Ezek a fekete lyukak még ma is jelen lehetnek az univerzumban, befolyásolhatják a galaxisok kialakulását, és akár a sötét anyag egy részét is jelenthetik, amely az univerzum tömegének jelentős részét képezi.
Ez az elmélet segíthet megérteni, miért léteztek nagy tömegű fekete lyukak már az univerzum korai szakaszában. A James Webb űrtávcső megfigyelései alapján olyan objektumokat találtak, amelyek gyorsan fejlődtek ki, így nem illenek a hagyományos elméletbe. Ha a fekete lyukak egy része már az „újrakezdés” idején is létezett, nem kellett hosszú időn keresztül kialakulniuk, ami gyorsíthatta a galaxisok fejlődését. A jövőben a gravitációs hullámok vagy a kozmikus háttérsugárzás finom mintázatai segíthetnek eldönteni, hogy léteznek-e ezek a kozmikus fosszíliák, ami alapvetően változtathatja meg az univerzum eredetéről alkotott képünket.