📅 2026. máj. 15., péntek🎉
🕒 32 perccel ezelőtt frissítveA kőriselhalás, egy gombás betegség, súlyos kihívást jelent az európai kőrisfák számára. Az angliai kutatók egy új módszerrel próbálják megmenteni ezeket a fontos erdőalkotó fákat. A betegségnek ellenálló kőrisnövénykék csírázását mesterségesen serkentik, majd az így nevelt növényeket üvegházban gondozzák, mielőtt visszaültetik őket a természetbe.
A John Innes Centre kutatói egy innovatív technikát dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a magas kőris növényembriójának kivételét a magból. Ezzel a módszerrel a természetben több évig tartó csírázási folyamatot egy hétre csökkentik. Így jelentősen felgyorsítják az új kőrisnövények fejlődését.
A gyors csíráztatási technika már több mint 2000 magoncot eredményezett, amelyeket kutatási és próbaültetési célokra használnak. Ez a módszer nemcsak a tudományos közösség körében, hanem a földtulajdonosok és természetvédelmi aktivisták körében is népszerűvé vált, akik saját környezetükben is alkalmazhatják.
Elizabeth Orton, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a laboratóriumi körülmények között a kőrismagok csíráztatási idejét jelentősen lecsökkentették. "A kőrismagok a természetben két-három év után csíráznak. Mi ezt az időtartamot nagyjából egy hétre csökkentettük a laborban." A gyors módszerrel előállított több száz magoncot különféle kísérletekhez és kiültetésekhez használják.
A tanulmány szerint az ellenálló anyanövények magjaiból nevelt kőrisfák reményt nyújtanak a kőriselhalás által fenyegetett állomány megmentésére. Az a cél, hogy ezek az új fák ellenálljanak a betegségnek, és a genetikai sokféleségüket megőrizzék.
A kutatók jelenleg a kőriselhalásnak ellenálló példányok genetikai hátterét vizsgálják, és próbálják megérteni, hogyan lehetne ezekből a fajokból új kőrisállományokat létrehozni. Az ilyen rezisztens egyedek klónozása és szaporítása mellett a magról hajtatás is fontos szerepet játszik a genetikai változatosság megőrzésében.
A John Innes Centre csapata kidolgozta a magok gyors csíráztatásának módszerét, amely kikerüli a hosszú nyugalmi periódust. Az embriókat agar táptalajon nevelik, majd komposztba ültetik, ahol tovább növekedhetnek. Az eljárás a természetes körülményekhez képest gyorsabb, és lehetővé teszi a fiatal növények szabadba történő kiültetését.
A kutatók most azt vizsgálják, hogy a kőriselhalásnak ellenálló példányok vajon ellenállóak-e a kőris-karcsúdíszbogár kártételével szemben is. Ez a rovarfaj már súlyos károkat okozott az Egyesült Államok kőrisállományában és Európában is fenyegetést jelent.
Orton hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás és a fertőzött faanyagok nemzetközi mozgása újabb veszélyeket jelent a kőrisfákra. Az új módszerek révén lehetőség nyílik a kőrisfák és más kulcsfajok természetes ellenállóképességének gyors helyreállítására, amellyel az ökológiai egyensúly is visszaállítható.
