A Holdon maradt csomagok rejtélye, amiről kevesen tudnak: mi lesz a következménye?
Az Apollo-küldetések során a Hold felszínén hagyott különféle tárgyak ma már történelmi jelentőségűek. Azonban a legmeglepőbb maradványok talán nem is a tudományos eszközök vagy zászlók, hanem a hétköznapi hulladék.
Amikor az Apollo-küldetések során az űrhajósok elhagyták a Holdat, nem csak kőzetmintákat, hanem más, kevésbé esztétikus dolgokat is hátrahagytak. Jack Burns, a Boulderi Colorado Egyetem asztrofizikusa szerint ezek a csomagok ma is ott vannak, mivel a Holdon nincs olyan környezeti hatás, ami lebontaná őket. Így válnak ezek a zsákok egyfajta időkapszulává.
A Holdon hagyott rejtélyes csomagok
A Holdra szállás során készült egyik ikonikus fotón egy különös, fehér csomag is szerepelt, amely nem volt része a hivatalos felszerelésnek. Sokáig tartott, míg kiderült, hogy valószínűleg emberi ürüléket tartalmazott.
A történet talán mulatságos lenne, ha nem erősítenék meg hiteles források. A The Guardian és a Royal Museums Greenwich is beszámolt arról, hogy a Holdon 96 zsák emberi hulladék maradt. Ezek a zsákok, amelyeket az űrhajósok hagytak ott, a tudósok érdeklődését is felkeltették.
A NASA adatai szerint nemcsak hulladékos zsákok, hanem más különleges tárgyak is maradtak a Holdon, mint például egy amerikai zászló és néhány személyes emléktárgy. Ezek a tárgyak ma már múzeumi kiállításként is értékelhetők, bár 384 ezer kilométerre vannak tőlünk.
A 1969 és 1972 közötti emberes holdi küldetések során az űrhajósok 96 zsák hulladékot hagytak hátra a Holdon. Ezeket azért dobták ki, hogy helyet csináljanak a Földre visszahozandó holdkőzet-mintáknak. Az űrhajók fedélzetén nem voltak modern vécék, így a hulladékgyűjtés polietilén zacskókban történt, amelyek nem mindig voltak tökéletesek.
A Holdon hagyott emberi hulladék „időkapszulaként” is szolgál. Az asztrobiológusok érdeklődését is felkeltette, hogy a földi mikrobák túlélhetik-e a Hold szélsőséges környezeti hatásait, ami új információkkal szolgálhat az élet terjedéséről az univerzumban.
Az egyik legemlékezetesebb incidens az Apollo–10 küldetés során történt, amikor Tom Stafford parancsnok egy lebegő barna „leletet” észlelt a súlytalanságban, és gyorsan szalvétát kért, hogy eltávolítsa azt. Ez is jól mutatja, mennyire hétköznapi problémákkal kellett szembenézniük az űrhajósoknak.
Az asztrobiológusok különösen érdeklődnek az iránt, hogy a hulladékban található mikrobák hogyan viselkednek a Hold extrém körülményei között. Ha ezek túléltek, az a pánspermia-hipotézis alátámasztásához is hozzájárulhat, miszerint az élet képes lehet a bolygóközi utazásra.
A kérdés az, vajon a NASA vagy egy magáncég visszahozza-e ezeket a zsákokat a Földre. A minták értékes adatokat szolgáltathatnának arról, hogyan változnak a baktériumok hosszú távú elszigeteltségben, és segítenének megérteni az élet bolygóközi terjedésének lehetőségeit.
