Föld alatti titok: Miért pöfög gőz New York utcáin?
New York városában a narancssárga-fehér csíkos csövek ikonikus látványt nyújtanak, és szinte minden utcában találkozhatunk velük. Ezek a csövek a város egyedülálló gőz alapú fűtési rendszeréhez tartoznak, amely már több mint száz éve szolgálja a metropoliszt.
A Con Edison gőzrendszere közel 150 éve működik New Yorkban, és egyedülálló módon biztosít fűtést és hűtést a város számára. A világ legnagyobb ilyen rendszere, amely több mint 170 kilométernyi csővezetéken keresztül szállítja a gőzt. A rendszer több mint 1800 épületet lát el energiával, köztük olyan híres helyszíneket, mint az Empire State Building és az ENSZ székháza.

A gőz nemcsak fűtési célokat szolgál: a mosodák, éttermek és különféle ipari létesítmények működéséhez is elengedhetetlen. Például a sajtkészítés során a savó hőmérsékletének szabályozására, a múzeumokban pedig a páratartalom fenntartására használják.

A New York-i gőzhálózat története
1882-ben Birdsall Holly Jr., egy amerikai mérnök, megalapította a New York-i gőzfűtési rendszert, mivel szerette volna csökkenteni a város károsanyag-kibocsátását, amely akkoriban főként a széntüzelésű kályhákból származott. Holly úgy gondolta, hogy a gőz nemcsak gépek működtetésére, hanem lakóházak fűtésére is alkalmas lehet.
Holly először saját házában próbálta ki az új rendszert, ahol egy gőzkazánt állított fel az udvarán. A gőzt fa csöveken keresztül vezette át a házába és a környező épületekbe, akár 1 mérföldes távolságra is. Ez a kísérlet sikeresnek bizonyult, és bemutatót tartott a nyilvánosságnak, ami felkeltette több helyi feltaláló figyelmét.

1882 májusában Holly megalapította a New York Steam Company-t, és az év végére már 60 szervezet vette igénybe szolgáltatását. Négy év alatt több mint 350 épület csatlakozott a gőzfűtési rendszerhez.
A gőzellátás működése napjainkban
Manhattanben a gőz legnagyobb része a kapcsolt energiatermelés során keletkezik. A város hét erőművéből három termel gőzt, amely az áramtermelés során keletkezik, és turbinák forgatására használják. Ezek az erőművek jelentős szerepet játszanak a város energiaellátásában.

A turbinák után a gőz hőmérséklete és nyomása csökken, majd a föld alatt elhelyezett csövekbe kerül, amelyek mélysége egy és kilenc méter között változik. A nyomás szabályozására és a biztonságos működés biztosítására speciális szelepek engedik ki a felesleges gőzt a csíkos csövekbe, amelyek Manhattan-szerte láthatók.
