Ezért maradhatnak örökre néma az idegen civilizációk: új nézőpontból közelítették meg a Fermi-paradoxont
Az univerzum hatalmas mérete és a benne rejlő lehetőségek ellenére még mindig nem találtunk egyértelmű bizonyítékot idegen civilizációk létezésére. Ennek oka lehet, hogy a rádiójelek, amelyeket az űr mélyéről kapunk, torzulhatnak a csillagok környezetében. Ez a jelenség akadályozhatja az egyértelmű kommunikációt a földönkívüli intelligenciákkal.
A Fermi-paradoxon régóta foglalkoztatja mind a tudósokat, mind a laikusokat, mivel ellentmondásosnak tűnik, hogy a hatalmas univerzumban miért nem találunk idegen civilizációkra utaló jeleket. Ha ennyi csillag és bolygó létezhet, ahol élet kifejlődhetett, miért nem észleltük még egyértelműen a jelenlétüket?
A földönkívüli intelligencia keresése során több módszert alkalmaznak a kutatók, mint például a fejlett civilizációk által létrehozott építmények keresése vagy a technológiai eredetű jelek megfigyelése. Ezek a kutatások célja, hogy rábukkanjanak azokra a jelekre, amelyeket egy kultúra akaratlanul sugározhat az űrbe.
A SETI-projektben a keskenysávú rádiójelek kiemelt fontossággal bírnak, mivel ezek a jelek jobban elkülöníthetők a természetes háttérzajtól. Az univerzum tele van különféle sugárzásokkal, ám a legtöbb természetes forrás szélessávú sugárzást bocsát ki, így ezek a keskenysávú jelek különösen értékesek lehetnek.
Az új kutatások azt vizsgálják, hogy a csillagok környezeti hatásai miként befolyásolhatják az idegen civilizációk rádiójeleit. Ezek a csillagok, melyek gyakran viharos aktivitást mutatnak, jelentősen torzíthatják a jeleket, így azok felismerhetetlenek lehetnek a jelenlegi technológiánkkal.
A kutatók szerint a csillagok környezete a keskenysávú rádiójeleket kiszélesítheti, ami azt eredményezheti, hogy ezek a jelek túl gyengék lesznek ahhoz, hogy a földi műszerek érzékeljék őket. Ez lehet az oka annak, hogy bár az üzenetek elérik a Földet, nem tudjuk azokat megfelelően dekódolni.
Az idegen civilizációk keresése az M típusú törpéknél
Kutatások kimutatták, hogy a galaxisunk leggyakoribb csillagtípusa, az M típusú törpecsillagok, különösen bonyolult környezetet biztosíthatnak a keskenysávú rádiójelek számára. Ezek a törpék rendkívül változékonyak, ami megnehezítheti az idegen jelek észlelését.
A kutatók számításai szerint az ilyen csillagok környezetében a jelek kiszélesedése akár 10–100 hertzet is elérhet, ami megakadályozhatja, hogy a jelenleg használt technológia azonosítsa ezeket a jeleket. Ennek következtében a technoszignatúrák, vagyis az idegen civilizációk által kibocsátott jelek, nem feltétlenül jelennek meg észlelhető formában.
A kutatás nem állítja, hogy lehetetlen lenne idegen civilizációk nyomára bukkanni, de felhívja a figyelmet arra, hogy a jelek nem mindig a kibocsátásuk formájában érkeznek meg hozzánk. A SETI-programok jövőbeli fejlesztései során ezt figyelembe kell venni a keresési módszerek finomítása érdekében.
