A ruhaszárítás a világ különböző területein változó módszerekkel történik. Míg sokan a meleghez kötik a szárítást, van, ahol a hideg az ideális megoldás. Mi lehet a magyarázat arra, hogy az északiak miért választják a fagyos levegőt?
Gyakran úgy gondoljuk, hogy a tűz vagy bármilyen hőforrás mellett praktikus szárítani a ruhákat. Azonban az északi népek egészen más megközelítést alkalmaznak, hiszen a fagyos környezetükben másként működnek a dolgok. A fenti képen láthatjuk, milyen különös módszereket találtak ki a ruhák szárítására.
Az északi emberek a fagyban szárítják a ruháikat, kihasználva a hideg időjárás adta lehetőségeket. A nedves ruhát kiterítik a dermesztő hidegben, ahol az anyag azonnal megfagy és zúzmarás lesz. Ez a módszer furcsának tűnhet, de hatékony.
A fagyos levegőben a ruha megfagyása előnyös, mivel így a szublimáció jelensége lép életbe. A jég közvetlenül gőzzé alakul át, így a ruha megszabadul a nedvességtől anélkül, hogy károsodna az anyag.
A modern anyagok, mint például a membrános szövetek, nem viselik jól a tűz közelségét. A forró levegő és a gyorsan elpárolgó víz károsíthatja az anyagot, mikroszkopikus sérüléseket okozva. Ezért az északi ruházat sem a tűz mellett, sem a modern anyagokból nem szárítható biztonságosan.
A természetes anyagok, mint a bőr és a gyapjú, szintén érzékenyek a hőre. A tűz okozta oxidáció és denaturáció miatt ezek az anyagok elveszíthetik rugalmasságukat és hőszigetelő képességüket.
A szublimáció egy különleges folyamat, amely során a jég közvetlenül gőzzé alakul, megkímélve az anyagot a hőkárosodástól. Az északi környezet, a hideg és száraz levegő miatt ideális a szublimációhoz, ahol a jég fokozatosan eltűnik a szövetekből.
A nedves, hideg környezetben azonban a szublimáció nem működik hatékonyan. A magas páratartalom gátolja a folyamatot, így a ruha csak megfagyva marad. Az északi száraz levegő viszont lehetővé teszi a szublimációt, így a ruha megszárad anélkül, hogy károsodna.
