Az alvás során töltött időnk jelentős része álommal telik, és az álmaink sokat elárulhatnak az agyunk állapotáról. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a demencia korai jelei nemcsak nappal, hanem éjszaka, álmaink révén is megjelenhetnek.
A kutatók úgy vélik, hogy az alvás minősége és az álmok jellege sokkal fontosabb lehet az agy egészsége szempontjából, mint azt korábban gondoltuk. Különösen igaz ez középkorú és idősebb embereknél, ahol az álmokban tapasztalható változások a demencia korai jeleivé válhatnak.
Egy 2022-es tanulmány, amely a The Lancet eClinicalMedicine-ben jelent meg, kimutatta, hogy a gyakori rémálmok és rossz álmok összefügghetnek a demencia későbbi kialakulásával. A kutatás során több mint 3200 amerikai résztvevő adatait vizsgálták, akik a kutatás kezdetén még nem mutattak demencia jeleit, és évekig követték egészségi állapotukat.
A kutatás eredményei szerint azok a középkorú emberek, akik hetente tapasztaltak rémálmokat, négyszer nagyobb eséllyel szenvedtek kognitív hanyatlástól, amely a demencia előjele lehet. Az idősebbeknél kétszer gyakoribb volt a demencia diagnózisa. Különösen a férfiak esetében mutatkozott erős összefüggés: az idősebb férfiak, akik gyakran álmodtak rosszat, ötször nagyobb valószínűséggel lettek demensek.
Ez a kutatás azt sugallja, hogy a demencia korai tünetei akár évek vagy évtizedekkel a memóriazavarok előtt is megjelenhetnek, és ezek az alvás során is észlelhetőek lehetnek.
A demencia egy tünetegyüttes, amely az agy fokozatos romlását jelzi. Az emlékezet, a gondolkodás, a beszéd és a problémamegoldás képessége is károsodhat, és idővel a mindennapi tevékenységek végzése is nehézkessé válhat. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, de más típusok, mint az érrendszeri demencia is ide tartoznak. Fontos megjegyezni, hogy bár gyakori időskorban, nem normális része az öregedésnek.
A demencia korai tünetei gyakran enyhék és nehezen különböztethetők meg a mindennapi stressz vagy fáradtság jeleitől. Az időben történő felismerés azért kulcsfontosságú, mert bizonyos esetekben lassítható a folyamat, és az életminőség hosszabb ideig megőrizhető.
Biztató, hogy a visszatérő rémálmok kezelhetők. Egyes terápiák és gyógyszerek csökkenthetik az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó kóros fehérjék felhalmozódását. Esettanulmányok szerint a rémálmok megszűnése után javulhat a kognitív funkció, ami reményt adhat a demencia lassítására.
A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy a fiatalabb korban jelentkező rémálmok összefügghetnek-e a demencia kockázatával. Emellett az álmok emlékezésének gyakorisága és élénksége is új információt adhat az agy állapotáról.
