Felfoghatatlan módszer: mi vár az emberre, ha rákos sejtekkel oltják be? Chester Southam kísérletei nyomot hagytak az orvostudományban
A múlt század közepén Chester Southam virológus etikátlan kísérleteket hajtott végre, melyek során rákos sejteket ültetett be emberekbe. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, vajon a rák átterjedhet-e az egyik emberről a másikra. Ezzel a kockázatos kísérlettel nemcsak a tudományos közösséget, hanem a közvéleményt is megdöbbentette.
Southam elsősorban a Sloan Kettering központ betegein végezte kísérleteit, ahol több mint 600 emberbe fecskendezett rákos sejteket, beleértve rabokat is, akik önként jelentkeztek, remélve, hogy enyhítik büntetésüket. A cél az volt, hogy megállapítsák, hogyan reagál a szervezet a rákos sejtekre. Sajnálatos módon a pácienseket nem tájékoztatták megfelelően a kísérletek részleteiről.

A kísérletek során a rabok voltak azok, akik pontosan tudták, mi történik velük. Míg a daganatok általában eltűntek, az immunválasz következtében, addig a többi résztvevő nem volt ilyen szerencsés. Az orvosi etikátlanság ellenére Southamet nem fosztották meg orvosi engedélyétől, csupán egy évre függesztették fel, később pedig elnöki tisztségbe került az Amerikai Rákkutató Szövetségnél.
Henrietta Lacks sejtjei különleges helyet foglalnak el az orvostudomány történetében. Ezeket a sejteket, amelyek kétszer olyan gyorsan osztódtak, mint a normál sejtek, és halhatatlanná váltak, világszerte kutatásokhoz használják. Lacks családja azonban csak évtizedekkel később értesült arról, hogy hozzájárulása nélkül használták fel sejtjeit.


A HeLa sejtek, amelyeket Henrietta Lacks után neveztek el, forradalmi előrelépéseket tettek lehetővé a gyógyászatban. A gyermekbénulás elleni vakcina kifejlesztésénél, valamint rák és AIDS elleni gyógyszerek tesztelésénél is felhasználták őket. Sőt, még az űrben is vizsgálták a hatásukat.
Southam kísérletei kapcsán heves viták robbantak ki, azonban az akkori szabályozások hiányában nem tapasztaltak jelentős társadalmi visszhangot. Az orvosi etika határait feszegette azzal, hogy a résztvevők beleegyezése nélkül fecskendezett beléjük rákos sejteket, mindeközben pedig azt állította, hogy csak ártalmatlan sejtvizsgálatokat végez.

A kísérletek etikátlansága ma már egyértelmű lenne, és súlyos következményekkel járna. Az akkoriban azonban az orvosi közösség nagyrészt támogatta Southam kutatásait, mivel fontosnak tartották azokat a tudományos előrelépések szempontjából. Azonban az, hogy a páciensek nem kaptak megfelelő tájékoztatást, komoly etikai kérdéseket vetett fel.


Southam etikai vétségei rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos a betegek tájékoztatása és beleegyezése a kutatások során. Ugyanakkor Henrietta Lacks esetéből azt is megtudtuk, hogy a tudományos fejlődés néha az emberek magánéletének rovására történik. A HeLa sejtek öröksége ma is él, bár Lacks családja sokáig nem tudott a felhasználásukról.


