Veszélyben a kontinensek időjárása, ha az atlanti áramlat leáll
A globális klímaváltozás egyik legkritikusabb aspektusa az atlanti áramlat, vagyis az Amoc viselkedése. Ez a rendszer jelenleg a leggyengébb az elmúlt 1600 év során, és a tudósok már 2021-ben figyelmeztető jeleket észleltek arra, hogy az Amoc közeledik egy kritikus ponthoz.
A klímakutatók különféle számítógépes modellek segítségével próbálják megjósolni a jövőbeli éghajlati változásokat. Az Amoc esetében ezek a modellek eltérő eredményeket mutatnak; egyesek szerint nem várható további lassulás 2100-ig, míg mások szerint akár 65%-os csökkenés is bekövetkezhet, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás nullára csökken.
Az Amoc hatása a klímára
Az Amoc szerepe kulcsfontosságú a Föld éghajlati rendszerében. A trópusi vizeket Európába és az Északi-sarkvidékre szállítja, ahol ezek lehűlnek és mély áramlatokat alkotnak. Egy esetleges összeomlás jelentős változásokat okozhat, mint például Nyugat-Európában hideg telek vagy nyári aszályok, valamint a tengerszint emelkedése.
Dr. Valentin Portmann vezette kutatás szerint az Amoc csökkenése a klímamodellek által vártnál nagyobb lehet. Ez azt jelenti, hogy az Amoc egy fordulópont közelébe kerülhet, ami komoly aggodalomra ad okot.
A legújabb kutatások kombinálták az óceáni megfigyeléseket és a modelleket, hogy a lehető legpontosabb előrejelzéseket kapják. Ez a módszer jelentősen csökkentette a bizonytalanságot, és megerősítette, hogy a pesszimista előrejelzések sajnos reálisak.
Stefan Rahmstorf professzor szerint az Amoc leállásának esélye megnövekedett, és a klímaváltozás történetében a legdrámaibb változások akkor következtek be, amikor az Amoc állapota megváltozott. A professzor aggódik, hogy a század közepére elérhetjük ezt a fordulópontot.
Az Amoc lassulását az okozza, hogy az Arktiszon a hőmérséklet gyorsan növekszik, ami miatt az óceán vize lassabban hűl. A melegebb, kevésbé sűrű víz lassabban süllyed, ami visszacsatolási hurkot eredményezhet az Amoc számára. Ez a jelenség hozzájárulhat a trópusi csapadékmennyiség elmozdulásához és a tengerszint emelkedéséhez.
Az Amoc jövőbeli viselkedésének modellezése kihívást jelent, mivel a finom vízsűrűség-különbségek befolyásolják az áramlatot. Az új kutatások az Atlanti-óceán déli részének sótartalmát figyelembe vevő modellekre összpontosítanak, amelyek hitelesebb eredményeket nyújtanak.
