Hogyan lehet a világ legszárazabb sivataga az óceán partján?
A világ egyik legszárazabb vidékén, az Atacama-sivatagban, meglepő módon alig esik az eső, annak ellenére, hogy a Csendes-óceán partján helyezkedik el. Ez a furcsa földrajzi helyzet különleges klímát eredményez, amely szinte meghazudtolja az óceán közelségének hatásait.
Az Atacama-sivatag, amely Chile és Peru partvidéke mentén húzódik, a bolygó legszárazabb területeinek egyike. Itt, a calamai meteorológiai állomáson 400 év alatt nem regisztráltak csapadékot. Az óceán partján fekvő városok, mint Iquique, a sós levegőtől párásak, de alig húsz kilométerrel beljebb már a legszárazabb tájak köszöntenek, ahol a legerősebb napsugárzást mérték.
A Csendes-óceán hideg Humboldt-áramlása az Atacama partjait hűti, ami az antarktiszi vizekből származik. Ez az áramlat jelentősen csökkenti a hőmérsékletet, így a partok mentén 7-10°C-kal hidegebb van, mint ami normális lenne. Az áramlás egy természetes hűtőszekrényt hoz létre, amely megakadályozza a felhőképződést a hideg és meleg légrétegek közötti hőinverzió révén.
Az óceán felett gyakran alakul ki a camanchaca nevű köd, amely eléri a partot. Ennek a ködnek a cseppjei csupán annyira elegendők, hogy néhány növény, mint a kaktuszok és zuzmók, hasznosítani tudják. Az igazi esőt azonban ez a jelenség nem pótolja.
A földrajz további bonyodalmat okoz az Andok hegyvonulatával, amely kettős akadályt jelent a nedves légtömegek számára. Az Andok keleti lejtőin trópusi záporok formájában esik ki a csapadék, míg a nyugati lejtőket a száraz foehn szél szárítja tovább.
Az Atacama-sivatag különleges éghajlati viszonyai miatt az emberek egész évben széldzsekit hordanak a hűvös, sós levegő miatt. A tengerparti városokban, mint Antofagasta, a páratartalom magas, de csapadék hiánya állandó jelenség. A sivatag belsejében a hőmérséklet nappal magasra szökik, éjszaka pedig drasztikusan lehűl.
Ez a terület, a természet iróniája révén, egyfajta földi Marsként működik. A hideg óceán és az Andok akadályai miatt a víz csupán köd formájában jelenik meg, amely nem elegendő az élet fenntartásához. Az Atacama-sivatag így a világ egyik legszélsőségesebb és legérdekesebb éghajlati jelenségének ad otthont.
