Római lelet Mexikóban: Újraírják a történelemkönyveket?
A történelem egy izgalmas rejtélye: ki fedezte fel először Amerikát? Az általánosan elfogadott nézet szerint Kolumbusz Kristóf volt az első európai, aki 1492-ben elérte a kontinenst. Azonban új régészeti leletek és kutatások gyakran megkérdőjelezik ezt a történetet.
Egy nemrégiben felfedezett római korból származó tárgy Mexikóban újraélesztette a vitát arról, hogy ki lehetett az igazi első felfedező. A Tecaxic-Calixtlahuaca-fejként ismert terrakotta szobor egy szakállas férfit ábrázol, és egy több réteg alatt fekvő, érintetlen prehispán sírból került elő. Ez azt sugallja, hogy a lelet hosszú ideig érintetlen maradt, ami még több kérdést vet fel.
A lelet stílusa inkább az ókori mediterrán világot idézi, mint a közép-amerikai kultúrákat. Bernard Andreae német régész az 1960-as években azt állította, hogy "kétségtelenül római" eredetű, és a Severus-dinasztia korára datálta, körülbelül Kr. u. 200-ra. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a rómaiak sokkal korábban eljutottak Amerikába, mint ahogy azt korábban gondolták.
A kerámia tárgy korát termolumineszcens vizsgálattal is megerősítették, amely szerint az európai érintkezés előtti időből származik. A sírt a 15. század végére datálták, ami további rejtélyt jelent: hogyan kerülhetett egy római lelet egy ilyen temetkezésbe? Egyes kutatók szerint ez azt sugallhatja, hogy a rómaiak több mint ezer évvel Kolumbusz előtt elérték Amerikát. Mások azonban figyelmeztetnek, hogy az ilyen rendkívüli állításokhoz erős bizonyítékok szükségesek.
Egy másik elmélet szerint ókori hajók, mint római, föníciai vagy berber, az óceáni áramlatok révén átsodródhattak az Atlanti-óceánon. Így elérhették Amerika partjait, és rakományuk később beépülhetett a helyi kultúrákba. Mégis, a kritikusok szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a rómaiak valóban eljutottak volna a kontinensre.
Sokan úgy gondolják, hogy a tárgy később kerülhetett a sírba, például az európai felfedezések során, amikor különböző tárgyak érkeztek más kontinensekről kereskedelem vagy véletlen révén. Az is felmerült, hogy régészeti csalásról lehet szó, mivel az 1933-as feltárás dokumentációja hiányos, és az ásatás vezetője nem mindig volt jelen. Azonban a lelet hitelességét támogatók hangsúlyozzák, hogy az egy érintetlen sírból származik, ami megnehezíti annak magyarázatát, hogy később került volna oda.
