Az alcatrazi szökés, amely örökre megváltoztatta a bűnügyi nyomozást
Az Alcatraz szökés a történelem egyik legizgalmasabb rejtélye. 1962-ben három rab, Frank Morris és az Anglin testvérek, megszöktek a híres börtönszigetről, amelyet addig bevehetetlennek tartottak. Az eset a kriminalisztika egyik legnagyobb talánya maradt.
Az Alcatraz börtönsziget az Egyesült Államok egyik legszigorúbb intézményeként működött a San Franciscó-i öböl közepén, és 1934-től 1963-ig fogadta a legveszélyesebb bűnözőket. Itt tartották fogva olyan híres rabokat, mint Al Capone és George Kelly. A létesítmény szigorú őrzése és a természetes védelmet nyújtó hideg víz miatt a szökés lehetetlennek tűnt.
A szökés mesterei
Frank Morris és az Anglin testvérek, John és Clarence, hónapokon át készítették elő a szökést. Allen West, egy másik rab, szintén részt vett a tervezésben, de végül lemaradt. A rabok az Alcatraz szigorú biztonsági rendszere ellenére is megtalálták a módját, hogy kijátszák az őröket.
A börtön falain belül a rabok aprólékos munkával bővítették ki a cellák szellőzőnyílásait, hogy hozzáférjenek a mögöttük húzódó szervizfolyosóhoz. A zajokat a zenei foglalkozások alatt elnyomták, a nyílásokat pedig ügyesen álcázták. Mindezt házilag készített eszközökkel és ellopott tárgyakkal érték el.
Műanyagból, szappanból és valódi hajból készítettek fejeket, melyeket az ágyukba helyeztek. Így az őrök az éjszakai ellenőrzések során azt hitték, hogy a rabok még mindig az ágyukban alszanak.
A szökés éjszakája
Az 1962. június 11-én éjjel végrehajtott szökés során Morris és az Anglin testvérek a tetőre jutottak, majd a sziget partjára menekültek. Allen West késlekedése miatt nem tudott csatlakozni hozzájuk. A szökés során egy 50 esőkabátból készített tutajjal akarták átszelni a vizeket.
A szökevények több mint 50 esőkabátból készítettek tutajt és mentőmellényeket.
A terv szerint az Angel Islandre akartak hajózni, majd onnan a szárazföldre menekülni. Az őrök csak reggel vették észre, hogy a rabok eltűntek, amikor a bábuk lelepleződtek a cellákban.
A nagy hajtóvadászat
Az Alcatraz vezetése azonnal riadót rendelt el. A cellák átvizsgálása során kiderült, hogy a rabok ügyesen megtervezett szökése mögött hónapok munkája állt. A börtön addig bevehetetlennek hitt falai mögött szerszámok és eszközök maradtak hátra, amelyek a szökés részleteire utaltak.
A hír gyorsan eljutott Washingtonba, és az FBI azonnal megkezdte a hajtóvadászatot. Számtalan rendőr, helikopterek és hajók kutatták át az öblöt, de a három szökevényt sosem találták meg. Bár a vízen evezőlapátokat és más nyomokat találtak, a szökevények sorsa rejtély maradt.
Az évek során különféle beszámolók érkeztek, amelyek azt állították, hogy a szökevényeket látták. Egy 2013-as levél azt állította, hogy túlélték a szökést, de ezt nem tudták hitelesíteni. 2014-ben egy kutatás arra világított rá, hogy az áramlatok kedvezőek lehettek a meneküléshez, így a szökevények akár el is érhették a szárazföldet.
Az Alcatraz bezárása 1963-ban részben a szökés legendájának köszönhető. A börtön fenntartása drága volt, mivel mindent hajóval kellett a szigetre szállítani, de a szökés is hozzájárult a döntéshez.
