Márki-Zay Péter és felesége ritka esküvői fotóval lepte meg követőit: a 32 éve tartó boldogság üzenete mindenkinek szólhat
Az idő múlásával sok kapcsolat próbára van téve, de Márki-Zay Péter és felesége, Felícia kivételes példát mutatnak a tartós szeretetre. Az elmúlt 32 év alatt boldogságuk gyümölcse, hét gyermekük született, és most már unokáik is gazdagítják életüket.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy különleges Instagram-bejegyzéssel ünnepelte házasságának 32. évfordulóját. Egy régi esküvői fotót osztott meg, amelyen ő és Felícia láthatók az esküvőjükön és a lagzi vidám pillanataiban.


Felícia esküvői megjelenése mesébe illő volt, egy Disney-hercegnő ruháját idézte. Az ünnepségen pedig egy pink miniruhában táncolt, megmutatva karcsú alakját. A házaspár három lányt és négy fiút nevelt fel, nevükben Lilla, Emma, Teodóra, Gellért, Lóránt, Pál és Ferenc.
Együtt töltött évek
"Ma vagyunk 32 éve házasok Felíciával. Ez alatt a 32 év alatt megszámlálhatatlan boldog pillanatot éltünk át együtt, amik közül is a legfantasztikusabb hét gyermekünk megszületése volt, akik azóta is, most már az unokáinkkal, bearanyozzák napjainkat. Ebben a 32 évben mindvégig együtt voltunk szeretetben, szerelemben, elválaszthatatlanul, segítve és óvva a másikat minden nehézségben. Hálás vagyok a Jóistennek, hogy Felíciával élhetem az életemet" – fűzte hozzá a fotókhoz Péter.
A megismerkedés története
Felícia visszaemlékezett arra, hogyan kezdődött kapcsolatuk: "Osztálytársak voltunk a gimnáziumban. Első év után levágattam a hosszú hajamat, szemüvegem lett, külsőleg megváltozva tértem vissza szeptemberben az iskolába. Rögtön belém szeretett. Előttem ült a padban, sokat beszélgettünk, vicces volt, én pedig nagyokat nevettem, ami tetszett neki. Második osztálytól kezdve udvarolt nekem, de akkor még más terveim voltak, szerzetes szerettem volna lenni. Együtt jártunk hittanra, ott is sokat beszélgettünk. Gyakran követett hazáig, amit persze csak később árult el nekem. Szokása volt az is, hogy három szál fehér rózsát hagyott az ablakpárkányomon. Végül a ballagás után vette a bátorságot, és hívott el sétálni” – emlékezett vissza.
