Elkerülhető lenne az időskori lemaradás? Sokan évtizedes hátrányba kerülhetnek, ha most nem lépnek
A nyugdíjra való felkészülés sok fiatal számára távoli cél, ám a halogatás hosszú távon súlyos következményekkel járhat. Habár a 18-35 évesek jelentős része már gondolkodik a jövő anyagi biztonságán, valójában kevesen tesznek tényleges lépéseket ezen a téren.
Az időskori anyagi biztonság kérdése nemcsak a fiatalokat, hanem szüleiket és nagyszüleiket is érinti. A korai és rendszeres megtakarítás hosszú távon nagyobb rugalmasságot biztosíthat, mintha később, kényszerből kezdünk el nagyobb összegeket félretenni.
A megtakarítási szándék és annak megvalósítása
Az OTP Pénztárak kutatása szerint a 18-35 évesek háromnegyede már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, és 46 százalékuk úgy véli, hogy érdemes fiatalon elkezdeni spórolni. Ennek ellenére csak 17 százalékuk tesz félre rendszeresen nyugdíjra.
Sokan kételkednek abban, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéshez; a fiatalok 43 százaléka szerint nem lesz elég, míg 29 százalék egyáltalán nem számít rá. Azonban ez a bizonytalanság nem mindig ösztönöz aktív takarékoskodásra, hiszen a napi kiadások, albérlet, lakásvásárlás vagy utazás gyakran előtérbe kerülnek.
A késlekedés ára
A nyugdíjcélú megtakarításnál az idő tényezője döntő fontosságú. Ha valaki 25 évesen elkezd havi 15 ezer forintot félretenni, akkor nyugdíjas korára a hozamokkal és az adó-visszatérítésekkel együtt akár 35 millió forint is összegyűlhet. Ezzel szemben, ha valaki csak 35 éves korában kezd bele, csupán 17,5 millió forintra számíthat.
A különbség abból adódik, hogy későbbi kezdés esetén kevesebb idő áll rendelkezésre a pénz gyarapodására. Ha pedig valaki csak 45 évesen kezdene el takarékoskodni, havi 60 ezer forintot kellene félretennie, hogy elérje a 32 millió forintos célt, ami már jelentős anyagi terhet róhat a családi költségvetésre.
Kis lépésekkel is kezdhetünk
Nem szükséges azonnal nagy összegekkel kezdeni a megtakarítást. A rendszeresség és a korai kezdés a legfontosabb, hiszen a kisebb összegek is jelentős eredményeket hozhatnak idővel. Aki ma csak kevesebb pénzt tud félretenni, később még növelheti a megtakarításait, de a kezdést nem érdemes halogatni.
A megtakarítás megkezdése előtt érdemes áttekinteni a családi költségvetést, a meglévő adósságokat, a biztonsági tartalékot és a hosszú távú célokat. A nyugdíjcélú megtakarítások adózási és termékspecifikus szabályai miatt pénzügyi tanácsadó bevonása is hasznos lehet, különösen nagyobb havi összeg elkülönítése előtt.
Gyakorlati tanács: mielőtt terméket választunk, érdemes meghatározni, hogy mekkora összeget tudunk havonta félretenni anélkül, hogy az három hónapon belül felborítaná a költségvetésünket. A fenntarthatóság fontosabb, mint a grandiózus kezdés.
