Keresztesi Csaba példája minden kifogást elsöpör: kéz és láb nélkül is teljes élet, ami bárkit kizökkenthet a tétlenségből

Az élet tele van kifogásokkal. Gyakran keressük az okokat, hogy miért ne kezdjünk bele valami újba, vagy miért ne tegyünk meg valamit. Keresztesi Csaba élete azonban rávilágít arra, hogy a kifogások világában is lehet másképp dönteni. Bár kéz és láb nélkül született, aktív életet él, és példát mutat mindannyiunknak.

A horgászat iránti szenvedélye már fiatal korában kialakult, és ennek köszönhetően nemcsak a saját technikáit fejlesztette tökélyre, hanem barátságokat is kötött, amelyek még inkább segítik őt a mindennapokban. Az őrbottyáni horgásztó partján, amikor a kapásjelző megmozdul, Csaba azonnal akcióba lép. Bár a mozgása nem olyan gyors, mint másoké, határozottan és ügyesen kezeli a horgászbotot, bizonyítva, hogy a fizikai korlátok nem állhatnak az útjába.

A barátság és a műtétek szerepe

Csaba számára a művégtagokkal való élet nem jöhetett volna létre Harsányi Alajos ortopéd műszerész nélkül, aki nemcsak barát, hanem szinte terapeuta is lett számára. Alajos készítette el azokat a protéziseket, amelyek lehetővé teszik, hogy Csaba szabadon mozoghasson. A kapcsolata Harsányival nem csupán szakmai, hanem mély barátság is egyben.

A művégtagok megszerzéséhez szükséges út azonban nem volt egyszerű. Csabának számos fájdalmas operáción kellett átesnie, amelyeket dr. Mező Róbert ortopédsebész hajtott végre. Ezek a műtétek tették lehetővé, hogy a protézisek úgy működjenek, mint az igazi végtagok.

Lojzi, ahogy Csaba barátian nevezi, számára Csaba története nem csupán egy sikeres munkát jelent, hanem egy küldetést. Számtalanszor látja munkája során, hogy a végtaghiányos emberek gyakran bezárkóznak, de Csaba példája reményt adhat.

Családi horgászatok és szenvedélyek

Csaba horgászszenvedélye már gyermekkorában elkezdődött, amikor édesanyja először vitte el a tóhoz. Bár az anyukája nem értett a horgászathoz, mégis támogatta fiát, és segített neki abban, hogy megismerje a horgászat világát. Az édesapa is hamarosan csatlakozott hozzájuk, és a család együtt osztozott a közös élményeken.

A „kukoricafagyi” nevű módszerük különösen sikeres volt a pontyozás során. A módszer lényege, hogy a kukoricát előbb megrohasztják, majd lefagyasztják, így vonzzák a halakat. Csaba és édesapja több mint három évtizeden keresztül horgásztak együtt, és az élményt azóta is szívesen osztják meg másokkal is.

Az élni akarás határtalan ereje

Csaba élete példabeszéd az élni akarás erejéről. Annak ellenére, hogy végtagok nélkül született, soha nem hagyta, hogy ez megállítsa. Kétlaki életet él, és bár az intézetben találta meg a társas kapcsolatait, a családja mindig mellette állt és támogatta. Szerelme, Niki, szintén fontos részévé vált az életének, és együtt építik a jövőjüket.

Csaba számára a mindennapok nem jelentik a passzív létezést. Szabadidejében kreatív tevékenységekben leli örömét, és az imaórákon lelki békéjét ápolja. Az ő története mindannyiunk számára tanulságos: a lehetőségek határtalanok, ha van elég akarat.