Az El Niño jelenség az éghajlati változások egyik legérdekesebb és leginkább hatásos formája, amely világszerte befolyásolja az időjárást. Ezt a jelenséget gyakran szuper El Niño-nak is nevezik, különösen akkor, ha rendkívüli erősséggel jelentkezik. Az ilyen események komoly hatással lehetnek mind a gazdaságra, mind az emberek mindennapi életére.
A tudósok előrejelzései szerint a közeljövőben egy különösen erős El Niño alakulhat ki, amely jelentős hatással lesz az éghajlatra. Ez az esemény nemcsak a globális hőmérsékletet emelheti meg, hanem szélsőséges időjárási viszonyokat is eredményezhet, például aszályokat és árvizeket. Az ilyen jelenségek hatásai már korábban is érezhetők voltak, például az 1982–83-as és az 1997–98-as El Niño idején, amikor világszerte komoly károkat okoztak.
Az El Niño az ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) rendszer meleg fázisaként ismert, és jelentős hatással van az időjárásra, különösen az év vége felé. A Csendes-óceán középső és keleti részének felszíni vízének felmelegedésével jár.
Az ellenpárja, a La Niña, ezzel szemben a Csendes-óceán vizének lehűlésével jár, ami általában globális hőmérséklet-csökkenést eredményez, bár az utóbbi időben ez a hatás gyengült. Az El Niño és La Niña együttese évszázadok óta ismert jelenség, először a perui halászok figyelték meg.
A meteorológiai modellek azt jelzik, hogy a közeljövőben egy rendkívül erős El Niño alakulhat ki, amelyet már „Godzilla El Niño”-ként is emlegetnek. Ez a jelenség különösen erős aszályokat, árvizeket és hőmérsékleti rekordokat eredményezhet szerte a világon. Az ilyen időjárási szélsőségek az éghajlatváltozás hatásait is tovább fokozhatják.
Az El Niño általában 9–12 hónapig tart, és a globális hőmérséklet emelkedését okozza. Ezzel együtt több vihart és csapadékot hoz Észak- és Dél-Amerikába, valamint Afrikába és Kínába, míg Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában szárazságot idéz elő.

Az El Niñótól eltérően a La Niña általában hűtő hatású, de az utóbbi években ez a hatás már kevésbé volt érezhető. A jelenlegi előrejelzések szerint a trópusi Csendes-óceán hőmérséklete gyorsabban emelkedik, mint valaha. Adam Scaife, a brit Met Office szakértője szerint valami szokatlan történik az óceánokban.

A szuper El Niño jelenségek ritkák, de amikor előfordulnak, jelentős hatásokkal járnak. Az 1982–83-as szuper El Niño során például a vízhőmérséklet a keleti Csendes-óceánban több mint 12 fokkal meghaladta az átlagost, ami súlyos aszályokat és árvizeket okozott világszerte. A halászat is drasztikusan visszaesett.
A 2015–2016-os szuper El Niño szintén jelentős hatásokat hozott, például rekorderejű hurrikánokkal és vízhiánnyal. Az ilyen események komoly gazdasági károkat is okozhatnak, és akár több ezer ember életét is veszélyeztethetik.

Az európai előrejelzések szerint az El Niño közvetett módon hat a kontinensre, ellentétben Amerikával és Ázsiával. Korábbi kutatások alapján Észak-Európában hidegebb, szárazabb tél várható, míg a Földközi-tenger térségében melegebb és csapadékosabb idő lehet.
Sara Ivasić, a horvát meteorológiai szolgálat klimatológusa szerint a tavasz végére jobban megérthetjük a jelenség hatását, de az El Niño önmagában nem elegendő a teljes éghajlati helyzet meghatározásához. A globális felmelegedéssel együtt újabb hőmérsékleti rekordokat eredményezhet.