A Spiegel család története sok éven át rejtve maradt, mígnem egy váratlan felfedezés következtében minden megváltozott. Ernő Spiegel múltja, amelyet gyermekeivel sosem osztott meg, hirtelen a figyelem középpontjába került. Egy élelmiszerboltban felbukkanó magazin cikk feltárta az igazságot apjuk hőstetteiről, aki egykoron Mengele ellen harcolt.
Ernő Spiegel, akit Izraelben Zviként ismertek, a holokauszt után az új életben a felejtést választotta. Auschwitz retteneteit sosem osztotta meg családjával. Judith és Israel, gyermekeik, úgy nőttek fel, hogy a múltat elkerülő csend uralta a család életét.
1981-ben Judith férje egy magazint lapozgatva fedezte fel a cikket, amely megváltoztatta a család életét. A cikkben Josef Mengeléről írtak, és egy fotón az após, Ernő is szerepelt, akinek múltja most már nem maradhatott titokban.
1944-ben, fiatalon, deportálták Ernőt Magyarországról. Mengele különleges feladatot adott neki, mivel ő maga is iker volt: az ikerfiúk felügyeletét bízta rá. Spiegel bácsinak nevezték a gyerekek, akiket megpróbált megmenteni a pusztulástól.

Judith és Israel számára a magazin cikkének felfedezése sokkoló volt. A világ minden tájáról elkezdtek jelentkezni azok a túlélők, akiket Ernő mentett meg, ezzel igazolva a cikk állításait. Judith visszaemlékezett arra, hogy apjukat mindig egy törékeny figurának tekintették.
A háború utáni időkben Ernő nem hagyta magára a gyermekeket, akiket vezetett. Több mint száz gyermeket kísért át Európán, hogy biztonságban legyenek. A felszabadulás után is kitartott mellettük, nem hagyta magukra őket.
Ernő Spiegel 1993-ban hunyt el, de története tovább él. 1985-ben tanúskodott Mengele ellen, ahol a teremben lévők kérése nyomán azok az emberek álltak fel, akiket megmentett. Az elismerés és a tapsvihar bizonyította hőstetteit.
Judith ma már büszkén emlékszik vissza édesapjára, akit valaha törékenynek hitt. Most már úgy tekint rá, mint egy hősre, aki életeket mentett, és példát adott a bátorságból és önfeláldozásból.