Amikor az anyai megérzés életet menthet: így derült ki a valóság, amikor a lányát majdnem hazaküldték a sürgősségiről
Jennifer Lees története egy anyai kitartásról szól, amely megmentette lánya életét, bár csak átmenetileg. Jennifer lányánál, Harlyn Rose Hawke-nál súlyos tünetek jelentkeztek, amelyeket hónapokig figyelmen kívül hagytak az orvosok, mígnem végül kiderült, hogy gyógyíthatatlan agydaganata van. Az édesanya nem adta fel, és ez volt az, ami végül megváltoztatta a kislány kezelésének irányát.
Harlyn állapota 2024 júniusában drasztikusan romlott, amikor Jennifer kétségbeesetten vitte őt a sürgősségire. Az orvosok azonban kezdetben csak egy egyszerű EKG-t végeztek, és hazaküldésüket javasolták. Jennifer nem tágított, ragaszkodott hozzá, hogy alaposabb vizsgálatokat végezzenek el, mivel lánya panaszai egyre súlyosbodtak. Végül kitartása meghozta az eredményt.
Az agydaganat felismerése
Jennifer kitartása meghozta gyümölcsét, amikor végül CT-vizsgálatra került sor, mely során az orvosok aggasztó elváltozásokat fedeztek fel. A vizsgálat másnapján Harlynt a Royal Cornwall Hospitalból átszállították egy bristoli kórházba, ahol MRI-vizsgálat következett. Ekkor derült ki, hogy Harlyn diffúz intrinszikus pontin gliomában (DIPG) szenved, egy ritka és gyógyíthatatlan agydaganatban, amely az agytörzsben fejlődik ki.
Bár az orvosok először csupán néhány hetet jósoltak Harlyn számára, a kislány jobban reagált a kezelésekre, mint várták. A szteroidok után sugárkezelést kapott, majd egy kísérleti gyógyszert is kipróbáltak nála. Ennek köszönhetően Harlyn a várt néhány hét helyett további 17 hónapig élt. A családját körülvevő támogatás mellett Harlyn élete így hosszabb és értékesebb lett.

A korai figyelmeztető jelek
Jennifer később rájött, hogy a tünetek már 2023 augusztusában megjelentek. Harlynt korábban kancsalság miatt kezelték, de idővel újabb neurológiai problémák jelentkeztek. A kislány, aki korábban úszni és tornázni szeretett, egyre ügyetlenebbé vált, beszéde elmosódott lett, és jobb oldali izomgyengeséget tapasztalt. Ezek a jelek már korán utaltak a súlyos betegségre, de a felismerés késlekedett.
A kislány állapota folyamatosan romlott, reggelente hányingere volt és gyakran összeesett. Jennifer szerint olyan volt, mintha stroke-ot kapott volna. Az orvosok azonban eleinte nem vették komolyan a tüneteket, és csak figyelemfelkeltő viselkedésnek tartották.
A történet tanulsága
Jennifer azért osztotta meg történetüket, hogy más családok könnyebben hozzáférjenek a szükséges orvosi ellátáshoz, és ne kelljen ugyanazokkal a nehézségekkel szembenézniük. Hangsúlyozta, hogy bár a korábbi diagnózis nem változtatta volna meg a végkimenetelt, több időt adott volna nekik, hogy emlékeket gyűjtsenek Harlynnal. A család élete így is jelentős változásokon ment keresztül, hogy közelebb legyenek a szükséges orvosi ellátáshoz.
A kórház képviselője részvétét fejezte ki a családnak, elismerve a diagnózis nehézségeit. Hangsúlyozták, hogy a korábbi szembetegség miatt volt nehezebb felismerni a daganatot. Jennifernek felajánlották, hogy újra átnézik Harlyn kezelését, ha szükséges.
