📅 2026. júl. 2., csütörtök🎉
🕒 körülbelül 1 órával ezelőtt frissítveEgy kanadai fiú tragikus esete rámutat a veszettség veszélyeire, miután egy denevérrel való találkozás következtében vesztette életét. Az eset a Canadian Medical Association Journalban jelent meg, és felhívja a figyelmet a fertőzés súlyos következményeire.
Az incidens egy észak-ontariói nyaralóban történt 2024-ben, amikor a gyerek arra ébredt, hogy egy denevér repült az arcára. Apja gyorsan cselekedett, és egy edény segítségével fogta el a denevért, majd szabadon engedte azt. Mivel a fiún nem látszottak harapásnyomok, és a denevér sem mutatott furcsa viselkedést, a család nem fordult orvoshoz.
Néhány hét elteltével a fiú arcának jobb oldalán bizsergést és duzzanatot tapasztalt, valamint étvágytalanná vált. Kezdetben herpeszre gyanakodtak, ezért a sürgősségi osztályon herpesz elleni gyógyszert kapott, de állapota tovább romlott, és súlyosabb tünetek is megjelentek.
A helyzet súlyosbodott, ahogy a fiú nyelési nehézségekkel, hányással és idegrendszeri problémákkal küzdött. A család végül elmondta a denevérrel történt találkozást az orvosoknak, de a fiú mégis téves diagnózist kapott, és hazaengedték.
Másnap a tünetek tovább romlottak, és a fiú újra kórházba került. Arca jobb oldalának gyengesége, láz, nyelési nehézségek és látási hallucinációk alakultak ki. Az állapota kritikussá vált, és intenzív osztályra került.
Az orvosok végül veszettségre gyanakodtak, és a PCR-vizsgálat bebizonyította a fertőzést. A kanadai hatóságok kimutatták, hogy a veszettséget egy denevér által terjesztett vírus okozta.
A fiú a kórházi kezelés 17. napján elhunyt, és ezzel az eset felhívta a figyelmet a veszettség veszélyeire és a megfelelő orvosi ellátás fontosságára.
A veszettség, amely a központi idegrendszert támadja meg, tünetek megjelenése után szinte mindig halálos. A fertőzés leggyakrabban harapással terjed, de a fertőzött állat nyálával való érintkezés is kockázatot jelent. Bár Kanadában ritka, világszerte komoly veszélyt jelent, különösen Afrikában és Ázsiában.
A WHO szerint a veszettség 99%-át kutyák okozzák, de Észak-Amerikában a denevérek is jelentős terjesztők. A tünetek általában 20-60 nap után jelentkeznek, de ez változhat. A fertőzés kezdeti jelei influenza-szerűek, majd súlyosabb neurológiai tünetek alakulhatnak ki.
A szakértők azt tanácsolják, hogy kerüljük az ismeretlen állatokkal való érintkezést, és állatharapás esetén azonnal forduljunk orvoshoz. A megelőző kezelés fontos, mivel a tünetek megjelenése után nincs hatékony gyógymód a veszettség ellen.
