Itt vannak az ügynökakták: így keresheted meg, szerepel-e a szüleid vagy nagyszüleid neve a listán

Szerda délelőtt megnyílik a nyitottaktak.hu, ahol bárki ingyen, regisztráció nélkül rákereshet az egykori állambiztonsági nyilvántartásokra. Sok családban most először derülhet ki, hogy egy szülő vagy nagyszülő neve szerepel-e a listákon.

Az iratokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) kezeli, főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz megerősítette a november 4-i indulást. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala a Tisza-kormány kiemelt ígérete volt, a november 4-i kezdést Magyar Péter miniszterelnök október 31-én erősítette meg. A nyilvánosság két ütemben bővül: most a nyilvántartások kerülnek fel, a részletes dossziék később következnek.

Mi kerül fel szerdán?

Az első ütemben három nyilvántartás válik kereshetővé:

• 6-os kartonok: az egykori hálózati személyek nyilvántartó kartonjai, rajtuk a név, a születési adatok, a fedőnév és a beszervezés adatai
• B-naplók: a beszervezések iktatónaplói – ezekből csak az 1957 és 1962 közötti kötetek maradtak meg
• Mágnesszalagos nyilvántartás: az 1970-es évektől számítógépen tárolt személyes adatok és fedőnevek

A sajtóértesülések szerint ez nagyjából 50–60 ezer nevet jelent, de a nyilvántartások között átfedések lehetnek, vagyis ugyanaz a személy több helyen is szerepelhet. A találatra kattintva az irat képe PDF-ben nyílik meg, vízjellel és hitelesítő bélyegzővel.

Mi jön később?

A második ütemben, legkésőbb 2027. február 25-ig kerülnek fel a beszervezési dossziék. Ez több mint 9000 dokumentumot jelent, és egyes dossziék akár több száz oldalasak is lehetnek.

Mi nem lesz kereshető?

• Az ügynökjelentések: ezeket továbbra is a levéltárban ismerhetik meg a kutatók, az érintettek és a jogosult hozzátartozók
• Az érzékeny adatok, például az egészségi állapotra vagy a magánéletre vonatkozó részek – ezeket kitakarják
• A harmadik személyek adatai, amelyek továbbra is védettek
• Egyes minősített iratok, amelyek minősítettek maradhatnak

Ha ismerős nevet találsz: óvatosan az ítélettel

Az ÁBTL főigazgatója az MTI-nek arra figyelmeztetett, hogy az állambiztonsági iratok tartalma nem minden esetben valós, a nyilvántartás pedig nagyon hiányos, ezért „nem kell mindent elhinni” belőle. A beszervezés gyakran durva zsarolással történt, így sok ügynök maga is áldozattá vált.

A nyilvántartásba vétel önmagában nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen együttműködött: a karton nem mutatja meg, hogy jelentett-e, és ha igen, kiről. A listákon olyanok is szerepelhetnek, akiket megpróbáltak beszervezni, de nemet mondtak. Egy találat tehát kiindulópont, nem ítélet.

A becslések szerint az állambiztonság mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott, de közülük csak valamivel több mint egyharmaduk neve ismert, részletes dosszié pedig nagyjából tíz százalékukról maradt fenn. Sok irat az 1956-os forradalom, a hatvanas évek és a rendszerváltás idején megsemmisült vagy eltűnt.

Hogyan keress?

A kereső a nyitottaktak.hu címen érhető el szerda délelőttől, név alapján lehet keresni benne. Ha érintettként találod meg a saját adataidat, a törvény lehetővé teszi, hogy helyesbítést vagy saját nyilatkozatot fűzz az irathoz – ez az eredeti dokumentumot nem változtatja meg, de a te verziód is ott lesz mellette.

Borítókép: Globetrotter19 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0