Sírba visz a közöny: évente 4,9 millió gyermek élete ér véget
A világ számos részén a gyermekhalandóság rejtett valósága továbbra is sokkoló. 2024-ben közel 4,9 millió öt év alatti gyermek halt meg, közülük 2,3 millió az élet első heteiben. Az elmúlt években ugyan történt némi javulás, a haladás üteme azonban jelentősen lelassult.
Az UNICEF jelentése szerint, bár 2000 óta sikerült csökkenteni a csecsemőhalandóságot, 2015 után a csökkenés üteme több mint 60%-kal visszaesett. A szakértők szerint sok ilyen tragédia elkerülhető lenne alapvető egészségügyi ellátással és alacsony költségű beavatkozásokkal.
A súlyos akut alultápláltság 2024-ben több mint 100 000 egy és öt év közötti gyermek halálát okozta, ami az összes haláleset körülbelül 5%-át teszi ki. Az alultápláltság nemcsak közvetlenül veszélyezteti a gyermekek életét, hanem az immunrendszer gyengítésével is hozzájárul a súlyosabb betegségek kialakulásához.
Az alultápláltság következményei között szerepel, hogy a gyermekek sokkal fogékonyabbakká válnak olyan betegségekre, amelyeket egyébként megfelelő ellátással lehetne kezelni. A statisztikák gyakran nem tükrözik pontosan a probléma mértékét, így a helyzet valószínűleg alábecsült.
Olyan országok, mint Pakisztán, Szomália és Szudán különösen érintettek, ahol a táplálkozási hiányosságok és az egészségügyi rendszer korlátai együttesen súlyosbítják a gyermekhalandóságot.
A halálesetek közel felét újszülöttek szenvedik el, ami rávilágít a születés körüli időszak kritikus jelentőségére. A leggyakoribb okok között szerepelnek a koraszülési komplikációk és a vajúdás során fellépő problémák.
Fertőzések, például neonatális szepszis és veleszületett rendellenességek is jelentős tényezők, melyek többsége megfelelő orvosi ellátással megelőzhető lenne.
Az első életév után a malária, a hasmenés és a tüdőgyulladás továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak, különösen a szubszaharai Afrikában, ahol a malária különösen nagy problémát jelent.
A 2000 és 2015 közötti években bár a gyermekhalandóság csökkent, az utóbbi időkben ez a javulás megtorpant, és a halálesetek fokozottan bizonyos régiókra koncentrálódnak.
A legsúlyosabban érintett országok közé tartozik Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Niger és Nigéria, ahol a konfliktusok, éghajlati szélsőségek és gyógyszerrezisztencia súlyosbítják a helyzetet, csökkentve a gyermekek túlélési esélyeit.
